Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1949. április 7.
E. T. II. tc. 50. §-a nem utalja ezt a kérdést az egyházmegyei közgyűlés hatáskörébe, tehát az E. T. II. tc. 53. §-ának b. pontja értelmében a szavazatok felbontása és elbírálása, s a legtöbb szavazatot nyert egyének zsinati képviselőként való kijelentése az egyházmegyei presbitérium hatáskörébe tartozik. Az egyetemes közgyűlés tudomásul veszi azzal, hogy a jogegységi határozatot a lelkészi hivataloknak küldött írásbeli közléssel kihirdetettnek jelenti ki. 18. (V. I.) Tárgyalja az egyetemes közgyűlés a dunántúli egyházkerület 1947. november 21-i közgyűlésének 33/1. jegyzőkönyvi pontjában foglalt felterjesztését az E. T. II. tc. 21. §-ában foglalt „feddhetetlen életű” kifejezés értelmezéséről. Az egyetemes közgyűlés megállapítja, hogy az egyháztag „feddhetetlen életét” az E. T. VIII. tc. 175. §-ában szervezett egyházközségi bíróság jogosult eldönteni. Akivel szemben ez a bíróság a nevezett tc. 175. §. utolsó bekezdését alkalmazta, nem tekinthető a II. tc. 21. §-a szerint „feddhetetlen életűnek”; ha pedig ilyen egyházközségi ítélet nem történt, de kérdésessé válik az illető egyháztag „feddhetetlen élete”, szintén az egyházközségi bíróság jogosult a kérdésben dönteni. 19. (J. O.) Az egyetemes közgyűlés tárgyalja a presbitérium előterjesztését a püspöki kereszt viselése tárgyában. A világ-lutheranizmusban a magyarországi evangélikus egyház volt az egyetlen, amelynek püspökei nem viseltek keresztet. Ez a helyzet a külfölddel való érintkezésben sok félreértésre adott alkalmat és sok magyarázkodást tett szükségessé. Ennek elkerülésére néhai Raffay Sándor püspök az 1920-as évek idején tett hivatalos külföldi útjain püspöki keresztet viselt. 1947-ben Ordass Lajos püspök a magyarországi evangélikus egyház képviseletében Amerikában járt és abból az alkalomból, hogy őt a teológiai tudományok díszdoktorává avatták, az amerikai magyarok a bányai egyházkerületnek egy püspöki keresztet adományoztak azzal az óhajjal, hogy azt a bányakerületi mindenkori püspök viselje. A bányai egyházkerület 1947. évi november hó 6-án tartott közgyűlése ezt a keresztet köszönetének kifejezésével elfogadta, felkérte Ordass Lajos püspököt, hogy – mint a keresztyén alázatosság szimbólumát – viselje azt. A bányai egyházkerület erről az állásfoglalásáról értesítette a többi egyházkerületet ugyanilyen állásfoglalás végett. Ilyen előzmények után foglalkozott az üggyel az egyetemes presbitérium 1948. évi február hó 19-én tartott ülése. A presbitérium az egyetemes közgyűlés jóváhagyását feltételezve, örömmel járult hozzá, hogy egyházunk püspökei keresztet viseljenek s fölkérte az egyházkerületek presbitériumait ez ügyben való állásfoglalásra. Az egyetemes presbitérium ugyanakkor elhatározta, hogy az egyetemes egyház a három, püspöki kereszttel nem rendelkező egyházkerületet egy-egy püspöki kereszttel ajándékozza meg. Mindezeket a határozatokat az egyetemes presbitérium az egyetemes közgyűlés jóváhagyását előre feltételezve hozta. Az egyetemes presbitérium ezen ülésén a MELE elnöke is részt vett és közölte, hogy a lelkészek nagy többsége örömmel fogadja azt a tervet, hogy egyházunk püspökei püspöki keresztet viseljenek. A kereszttel megajándékozott egyházkerületek presbitériumai az egyetemes egyház ajándékát valamennyien elfogadták s határozatukban püspökeiket felkérték és kötelezték a püspöki kereszt viselésére.
