Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1949. április 7.
Istvánné, Prof. Kubányi Endre sebészfőorvos, Benkő András ref. egyházközségi főgondnok, Sz. Kun Béla ref. egyházkerületi főgondnok, Dr. Záborszky István, Dr. Máday István egyet. magántanár, Devich Sándor, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, Ambrózy Kálmán, Papp Kálmán, az Üdvhadsereg Országos vezető lelkésze, Dezséry László lelkész, óbudai egyházközség, Füzesi Kornél szfőv. tvhat. biz. tag, Szabó Lajos ny. műsz. tan., Dubovay Géza lelkész, Dr. Czeyda-Pommersheim Ferenc egyet. c. rk. tanár, Trombitás Dezső ref. lelkész, Lukács Marcel, Abonyi László, Dr. Pogány Erzsébet OTI főorvos, Dr. Lajos László egyet. ny. r. tanár, Aradi Árpádné ny. tanfelügyelő, Dr. Remport Elek leánygimnáziumi igazgató, Magyar Iskolaszanatórium Egyesület, Keve Lajos lelkész, Dr. Zubkovics György budai püspök, Bohár László ny. lelkész, tiszáninneni ref. ker. missziói lelkész. 9. (K.) Az egyetemes felügyelő üdvözlésével a közgyűlés ünnepélyes része véget ért s azt az elnök berekesztette. A szünetben az egyetemes egyház vendégül látta a közgyűlés tagjait és a közönséget a leánygimnázium helyiségeiben berendezet büfében. 10. (K.) Dr. Reök Iván egyetemes felügyelő, mint a közgyűlés elnöke, a közgyűlést újból megnyitja és felkéri Joób Olivér aljegyzőt az egyetemes felügyelői jelentés előterjesztésére. 11. (J. O.) Joób Olivér előterjeszti az egyetemes felügyelő ??? (olvashatatlan) jelentését. „Főtisztelendő Egyetemes Közgyűlés! Az 1944–46. évi rendes egyetemes közgyűlés óta rendkívüli események játszódtak le s nagy változások következtek be egyházunk életében. Ezek mellett az események mellett az olyan mozzanatok, aminőknek sorozata az egyetemes felügyelői jelentés kereteit ki szokta tölteni, ebben a jelentésben mellőzhetővé váltak, mert a változott helyzetben jelentőségeiket vesztették és felsorolásuk időszerűtlen. Ez a körülmény is indokolja azt az eljárásomat, hogy az eddigi szokástól eltérően nem terjesztek elő részletes jelentést. Ezt egyébként is nehéz volna megtennem, hiszen csak nem is teljes öt hónapon keresztül láttam el helyettesként az egyetemes felügyelői tisztet. Csak a főbb események néhány mondatban való összefoglalására s az azokkal kapcsolatos változások felvázolására szorítkozom. Az 1944–46. évi beszámoló az általa felölelt anyagot összeomlás és újjáépítés cím alatt két fejezetbe foglalta. Az 1947. év folyamán és az 1948. év két első hónapjában az újjáépítés fejezetében ismertetett módon és keretben folyt az élet. Az állammal való érintkezés az államsegélyeknek az állam részéről kétségtelen nagyvonalúsággal kezelt kérdésével kapcsolatos tárgyalásokon kívül főképp a kormány intézkedéseinek hatáskörébe vont egyes kérdéseknek az egyház szemszögéből való megvilágítását tartalmazó felterjesztésekben merült ki. Ezenfelül inkább csak az iskolaügy területén mozgott. Az általános iskolai rendszerre való áttérés és az általános iskolai tankönyvügy állt a tanügyi kérdések homlokterében. Mindezekben a külföldi kapcsolatok fenntartása s a külföldi segélyek ügyében is érvényesült. Ez a két utóbbi volt az a kérdéskomplexum, amely az egyházat abban az időben az elmondottakon kívül leginkább foglalkoztatta. Külföldi testvérek kerestek fel minket és egymást érték gazdag
