Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1949. április 7.
lelkészegyesület ugyanilyen irányú javaslatát, amely még azzal egészül ki, hogy a nyugdíjintézet ellátottainak tényleges szükséglete szerint vesse ki a járulékokat az egyházközségek lélekszámának arányában. A nyugdíjintézeti bizottság kéri az egyetemes közgyűlést, hogy a lelkészek és családjuk jövőjéért való felelősség érzetétől vezettetve, térjen a javaslat felett napirendre és utasítsa a nyugdíjintézeti bizottságot, hogy gazdasági szakértő bevonásával készítsen és terjesszen elő javaslatot arra vonatkozólag, hogy a tőkegyűjtés rendszerének alkalmazásával miképpen lehetne a nyugdíjintézet prosperitása és ezzel a várományosok létérdeke a jelenlegi helyzetben a leghatékonyabban biztosítható. Kéri egyben tegyen meg az egyetemes közgyűlés minden lehetőt annak érdekében, hogy az állam a kérdés intézményes rendezésében egyházunknak segítségére legyen. 2) Az 1949. évi járulék kérdésében javasolja a bizottság a járulékoknak átmenetileg az 1947. évi alapon, tehát tagonként és fenntartónként 200 forintban való kivetését azzal, hogy az egyházkerületek a fenntartók teherbíró képességének figyelembevételével igyekezzenek a járulékokat méltányosan felosztani úgy, hogy a fenntartott állások utáni egyenként 200 forintos fenntartói járulék végösszege folyjék be minden egyházkerületből a nyugdíjintézet pénztárába, de az egyes fenntartók között az összeg teherbírásuknak megfelelően osztassék fel. 3) Jóváhagyó tudomásulvételre bejelenti a bizottság hogy, mivel a vallástanító-lelkészek a 14.450/1947. számú kormányrendelet alapján 1947. évi augusztus 1-i hatállyal nem állami tanszemélyzet, nyugdíjintézete kötelékébe vétettek fel, amelynek keretében nyugdíjigényük azonnal hatályosult, tagságukat a jelzett időponttól megszüntette, kimondta azonban, hogy, amennyiben valamelyik érdekelt később lelkészi állásban helyezkednék el, vallástanító-lelkészi minőségében szerzett szolgálati idejére vonatkozó joga az esedékes járulékok lerovásának feltétele mellett újból feléled. 4) Javasolja a bizottság törvényhozási úton annak biztosítását, hogy a nyugdíjintézet kötelékébe laikus munkások is felvehetők legyenek. 5) Kéri a bizottság annak jóváhagyó tudomásulvételét, hogy az 1946. évi január hó 1-től 1948. évi december hó 31-ig terjedt időre a 6%-os kamatot 10%-ra emelte fel, 1949. évi január hó 1-től azonban a kamatot újból 6%-ában állapította meg. 6) Kéri a bizottság az egyetemes közgyűlést, hozzon határozatot arra vonatkozólag, hogy a nyugdíjintézet jogügyleteivel kapcsolatos aláírásra a bizottság elnöksége: Dr. Reök Iván egyetemes felügyelő, világi elnök és Túróczy Zoltán püspök, egyházi elnök, a pénz felvételére pedig a nyugdíjintézeti pénztáros Kesztler László jogosult. Az egyetemes közgyűlés a bejelentéseket jóváhagyólag tudomásul veszi és a javaslatokat, magáévá téve, határozaterőre emeli. 82. (J. O.) Az előadó aljegyző beterjeszti az egyházkerületektől beérkezett népmozgalmi jelentéseket azzal, hogy a jelentés összegezése nem fog teljesen valóságos képet nyújtani, amennyiben a bányai és dunáninneni egyházkerületek az 1948, míg a dunántúli és tiszai egyházkerületek az 1947. évre vonatkozó jelentést terjesztették fel. A közgyűlés elrendeli, hogy az egyetemes közgyűlés elé minden évben a közgyűlést megelőző polgári év adatai alapján készült