Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1948. június 14.
át az 1948. évi május hó 15. napjáig keletkezett bekebelezett, vagy kétségtelenül bizonyított terheivel együtt. A kormánybizottság IV. Tervezete ezt a pontot azzal egészítette ki, hogy az egyházi iskolai vagyon átvétele körül felmerülő vitás kérdések rendezése a vallásügyi törvénynek előkészítésében közreműködő bizottság hatáskörébe utaltassék. Az egyházi bizottságnak erre vonatkozó álláspontja a presbitérium elé terjesztett jelentés III. részében van kifejtve. Egyházi bizottságunk erre vonatkozólag a következő észrevételeket közölte a kormánybizottsággal: egyházunk szegényes anyagi helyzeténél fogva igen sok helyen áll fenn az az állapot, hogy épületek, épületrészek, egész helyiségek nem csupán iskolai célokat, hanem egyéb egyházi célokat is szolgálnak. Ugyanaz a helyiség sokszor gyülekezeti terem, tanácsterem, belmissziói és egyéb egyházi munkát is szolgáló helyiség. Természetes, hogy az iskolák államosítása esetében a kisajátítás legfeljebb azokra az épületekre, épületrészekre, vagy helyiségekre terjedhet ki, amelyek tisztán és kizárólag csak iskolai célokat szolgálnak és az egyház egyéb tevékenységének a céljaira igénybe nem vétetnek. Kisajátításnak tehát csak olyan épületek, épületrészek, vagy helyiségek tekintetében lehet helye, amelyeknek kisajátítása az egyház egyébirányú tevékenyégét semmi irányban hátrányosan nem befolyásolhatja. Ugyanezek az elvek természetszerűen állanak az egyház tulajdonában lévő egyéb ingatlanokra is, különösen azokra a földekre, amelyek nemcsak iskolai, hanem egyházi célok szolgálatára is vannak rendelve, az illetményföldek tekintetében pedig, tekintve azt, hogy az újabb földbirtok politikai intézkedések következtében úgyis csak csekélyebb területű ingatlanok maradtak az egyház tulajdonában. Egyházi bizottságunk azt kérte, hogy ne csak az illetményföldeknek a kántori javadalomra eső aránylagos része, hanem az egész illetményföld hagyassék meg az egyháznak. A most ismertetett elvek természetszerűen az ingó vagyontárgyak tekintetében megfelelően alkalmazandók. Egyházi bizottságunk a most tárgyalt kérdéssel kapcsolatban észrevételeiben közölte azt a kívánságát, hogy a kizárólag iskolai célokat szolgáló épületek, épületrészek és helyiségek kisajátítása esetében is biztosíttassék, hogy az ilyen épületeket, épületrészeket, vagy helyiségeket – amennyiben erre szüksége van – istentiszteleti és egyéb egyházi célokra használassa. Fájó pontja a kormánybizottság tervezeteinek, hogy az államosítás folytán kisajátítás alá eső vagyontárgyakért a kormánybizottság tervezetei nem helyeznek kilátásba kártalanítást. Egyházi bizottságunk észrevételeiben kifejtette azt az álláspontját, hogy ámbár a magyar jogrendszerben benne van az az elv, hogy az állam közérdekből vagyontárgyakat kisajátíthat, de ehhez szorosan kapcsolódik az az elv is, hogy a közérdekéből kisajátított vagyontárgyakért a kisajátítást szenvedőknek teljes kártalanítás jár. A magyar jogrendszernek ebből az alapvető elvéből következik, hogy az iskolák államosításával kapcsolatos kisajátításnak is csak teljes kártalanítás ellenében van helye. c) A kántori szolgálat további ellátása érdekében a kormánybizottság tervezete lehetőséget kíván adni arra, hogy a tanítói személyzetnek kántori funkcióit ellátó tagjai további két évig, az eddigi feltételek mellett, kántori munkakörüket továbbra is elláthassák. A kántortanítói javadalomnak a kántori feladatokért járó földilletménye továbbra is az egyház tulajdonában maradna. Ugyanez áll a javadalmi jegyzőkönyv szerint a kántori javadalmazáshoz tartozó lakásokra, és egyéb vagyontárgyakra is. Egyházi bizottságunk észrevételeiben azt a kívánságát közölte, hogy a tanítói személyzetnek kántori tennivalókat ez idő szerint ellátó tagjai nemcsak két évig legyenek kötelesek ezt a tisztüket továbbra is ellátni, hanem mindaddig, amíg a mostani tanítói tisztségükben megmaradnak. A kántori tennivalók zavartalan ellátása végett szükségesnek tartotta egyházi bizottságunk
