Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1948. június 14.
A zsinathoz teendő előterjesztések tárgyában egyházi törvényeink értelmében a zsinati előkészítő bizottság határoz. Egyház bizottságunk ennek az elvi álláspontnak megfelelően megbízatásának és az ebből folyó feladatának a kereteit úgy határozta meg, hogy azok körébe csakis a kormánybizottság közléseinek, tervezeteinek átvétele, a felvetett kérdések tisztázása és egyházunk hitbéli és a fennálló jogállapotnak megfelelő tárgyi álláspontjának a kormánybizottság elé tárása tartozik. Ezeknek szem előtt tartásával bizottságunk a kormánytervezetek pontozataira a következő észrevételeket tette: II. A részletekben Három fő kérdés emelkedik ki a kormánnyal folytatott tárgyalások és a kormánybizottság által átnyújtott tervezetek anyagából, úgymint: 1) az egyházi iskolák, 2) az államsegély, 3) a vallástanítás kérdése. Ezen a három fő kérdésen felül a tárgyalások és a kormánybizottsági tervezetek érintik egyházunk más nagyjelentőségű, sőt jelentőségben minden mást felülhaladó hitéleti kérdéseit is, de ezek tárgyalásának jelentősége a kiemelt három főkérdés mögött elmarad, mert azoknak a körébe a ma fennálló helyzettel szemben sorsdöntő jelentőségű változások nem kerültek szóba. Ezekről a három kiemelt főkérdéstől elkülönítve teszünk jelentést. 1) Egyházi iskolák Egyházi iskoláinkra vonatkozólag a kormánybizottság tervezetei a következő kívánalmat állítják fel: Az evangélikus egyház vegye tudomásul a Magyar Köztársaság kormányának azt az elhatározását, hogy a nem állami jellegű iskolákat és a velük szervesen összefüggő internátusokat törvényhozás útján államosítja. A kormánybizottság tervezetére egyházi bizottságunk a következő észrevételeket tette: Az evangélikus egyház theológiai felfogása szerint az iskola szorosan hozzákapcsolódik az Igének ahhoz a tanításához, amelyre Krisztus parancsa kötelez; kétségtelen az is, hogy az egyház iskola fenntartási joga hozzátartozik egyházunk a bécsi békében, a linzi békében, az 1790/91. évi XXVI. tc.-ban, az 1848. évi XX. tc.-ben és az 1946. évi I. tc.-ben biztosított alapjogaihoz és kétségtelen végül az is, hogy a párisi béke II. cikkében biztosított teljes vallásszabadság körébe a vallási alapon nyugvó, tehát egyházi iskolák fenntartásának a joga is beletartozik. Mindezeket tekintve, egyházunk theológiai álláspontjának is megfelelően a fennálló törvényekben és az állam által vállalt nemzetközi kötelezettségekben is biztosított minden fokú iskolafenntartási jogát továbbra is érvényben kívánja tartani. Ez az állapot nem zárja ki azt, hogy egyházunk egyes iskoláinak megszüntetése, átalakítása, iskoláink a kormány közoktatásügyi politikájába beleilleszkedő és az állami felügyelet gyakorlása tekintetében tárgyalásokat ne folytasson. Egyébként ebben a vonatkozásban is utalunk arra az elvi álláspontunkra, hogy a döntés joga egyházi vonatkozásban a zsinat hatáskörébe tartozik. Még abban az esetben is, hogyha a kormány az egyház és az állam közötti viszony rendezésében az egyházunk által egyébként sem vallott „szabad egyház a szabad államban” elvet fogadná el és kívánná érvényesíteni, ez az elv szükségképpen nem kívánna az egyház iskolafenntartási jogának elvonását, mert, egyes kivételeket nem tekintve, az említett elvet minden államban úgy magyarázzák, hogy ennek az elvnek érvényesülése nem zárja ki az egyház iskolafenntartási jogát, mert úgy, amint magánosoknak, egyesületeknek és más közületeknek, az egyháznak is joga van, amennyiben kívánatosnak és szükségesnek tartja, iskolákat fenntartani, a „szabad egyházi a szabad államban” oly érvényesítése tehát nem jelentheti azt, hogy az egyházat az iskolafenntartás tekintetében kevesebb jog illeti meg, mint az orvosokat, magánosokat, vagy az egyházi jellegű közületeket.
