Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1948. június 14.
az 1848. évi március 20. napján a Deák téri templomban nyilatkozatot olvasott fel, amelyben többek között kifejezésre juttatta az egyház készségét a kormányunk arra a kívánságára vonatkozólag, hogy az egyház és állam közötti viszony békés rendezése végett bocsátkozzék tárgyalásokba a kormánnyal. Amint ismeretes, presbitériumunk az 1948. évi április hó 22. napján tartott ülésében ezt a nyilatkozatot az egyház hivatalos nyilatkozatának elfogadta, egyúttal ugyancsak az 1948. év április hó 22. napján tartott ülésében felhatalmazta az egyetemes egyház elnökségét, hogy az egyház és az állam közötti viszony újjárendezése végett a kormánnyal tárgyaló bizottságot megalakítsa. Az elnökség a bizottság tagjaiul D. Radvánszky Albert egyetemes felügyelőt, D. Ordass Lajos püspököt, mint az egyházi elnöki tiszt ellátására a presbítérium említett ülésében D. Kapi Béla betegszabadságra távozása következtében kijelölt püspököt, Turóczy Zoltán és Szabó József püspököket, Németh Károly esperest, mint a dunántúli egyházkerület püspök helyettesét és Dr. Rásó Lajos egyetemes főügyészt kérte fel. Az így megalakult bizottság többízben tárgyalt azzal a bizottsággal, amelyet a minisztertanács a vallás- és közoktatásügyi miniszter elnöklésével a tárgyalásokra kiküldött. A kormánybizottságban Dr. Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter elnökletével Darvas József építésügyi miniszter, Kiss Roland, Alexits György, Bóka László államtitkárok és Bognár József Budapest Székesfőváros polgármestere vettek részt. A kormánybizottsággal folytatott tárgyalásokkal egyidejűen, ezekbe a tárgyalásokba beleszövődve, kormányzati tényezők kezdeményezésére tárgyalások folytak Mihályfi Ernő miniszterrel is, a köztársasági elnök elnöki irodájának főnökével. A tárgyalások során a kormánybizottság álláspontját az 1948. évi május hó 22. napján, az 1948. évi május hó 25. napján és az 1948. évi június hó 3. napján átadott három iratában, pontokba foglalva, ismertette egyházi bizottságunkkal. Az egyházi bizottság – az egyetemes egyház elnökségi értekezletének a tagjait is belevonva a tanácskozásba – megtárgyalta a kormánybizottság említett három iratában foglalt pontozatokat s azokra két iratban közölte észrevételeit a kormánybizottsággal. A kormánybizottságnak mind a két irata, formája és tartalma szerint is, a kormány és az egyház között kötendő egyezségi tervezet. Úgy látszik, hogy lényegében ugyanezek a tervezetek szolgáltak a kormánybizottság és a református egyház között folyt tárgyalások alapjául is, ami abból állapítható meg, hogy az első két tervezetben egyedül a református egyházról van szó és a harmadik tervezetben is vannak olyan tartalmi vonatkozások, amelyek a református egyház tekintetében helytállók. A következőkben a kormánytervezetek pontozatait és az egyházi bizottság észrevételeit összefoglalva ismertetjük. I. Általánosságban A kormánytervezetek – amint fentebb már említettük – egyezségi tervezetek. Bizottságunk arra az elvi álláspontra helyezkedett, hogy a presbitérium által kiküldött bizottságnak a kormánybizottság tervezeteinek megfelelő egyezség megkötésére, vagy a tervezetekben foglalt pontozatok érdemét illető bármiféle kötelezettség vállalására, vagy érdemi állásfoglalásra nincs hatásköre, illetőleg megbízatása. Ennek az elvi álláspontnak megfelelően bizottságunk a kormánybizottsággal a következőket közölte: A Magyarországi Evangélikus Egyház alkotmánya értelmében a kormány és az egyház között felmerült kérdések tárgyalása és ezekben a kérdésekben a határozathozatal a zsinat hatáskörébe tartozik. A zsinat összehívása egyházi törvényeink értelmében az egyetemes közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az evangélikus egyház elnöksége vállalja a kötelezettséget, hogy az egyetemes közgyűlést a most említett célból haladéktalanul összehívja. Az egyetemes egyház elnöksége meg is tette az intézkedést, hogy az egyetemes közgyűlés a folyó évi június 14. napjára összehívassék.
