Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1947. április 25

51 tatív vallástanításra vonatkozó törvényjavaslatnak napirendről való Jf^ levételét kéri. Az egyetemes közgyűlés teljes egészében elfogadja az alábbi pontokba foglalt indokolást: 1. A vallástanítás fakultatívvá tétele beleütközik a szabad vallásgyakorlat teljességét biztosító állami alaptörvényeinkbe. Korlátozza és veszélyezteti egyházunknak Isten rendeléséből végzett tanítói és nevelői munkáját, amelyről az egyház soha és semmiképpen le nem mondhat s melynek korlátozását mindig kénytelen egyházi sérelemnek tekinteni. A vallástanítás eddigi rendjének megváltoztatása belenyúl családaink életébe. Megbontja a szülők egymásközti békés viszonyát. Megzavarja az egyháztagoknak egyházunkhoz való viszonyát, mert az egyháztagság belső lényege s a keresztség szentségének követelése természetszerűleg szükségessé teszi azon szülők eljárásának komoly elbírálását, akik gyermekeiket nem engedik vallástanításban részesülni. 2. A vallástanítás fakultatívvá tételét ellentétben állónak látjuk a nemzet igaz érdekeivel. Kénytelenek vagyunk felvetni a kérdést, hogy mostani nehéz válságunkban érdeke-e a nemzetnek, a magyar családoknak és a magyar ifjúságnak, hogy kérdésessé tegye, avagy egyesektől elvegye a kötelező vallástanításban biztosított s a nemzeti közösségnek, egyéneknek és családoknak mindig fejlődést jelentő örök értékeket. 3. Alkotmányos szempontból aggodalmasnak tartjuk, hogy i\yen nagyjelentőségű kérdésben a magyar nép megkérdezése nélkül döntő lépést tegyenek. 4. Időszerűség szempontjából szintén súlyos aggodalmunk van. Politikai és jelenlegi államéleti helyzetünkben nem látunk elegendő megnyugtató biztosítékot arra, hogy a fakultatív vallástanítás kérdése a közbéke veszélyeztetése nélkül nyerjen elintézést. 5. Végül utalunk arra, hogy a vallásoktatás kérdésének rendezése az egyház és állam jogi helyzetének kérdéskomple <umába tartozik és már csak ennek következtében is nehezen tárgyalható a kérdéskomplexumból kiszakítva. i Az egyetemes közgyűlés a bejelentéseket tudomásul veszi s Kimondja, hogy a vallástanítás fakultatívvá tételét egyházi szempontból sérelmesnek, nemzeti szempontból aggályosnak tartja, miért is felemeli óvó, tiltakozó és kérő szavát a magyar kormánynál s ezt felterjesztésbe foglaltan eljuttatja a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez is. A Magyarországi Evangélikus Egyház mély megdöbbenéssel értesül a kormánynak arról a szándékáról, hogy a vallástanítás eddigi kötelező rendjének megváltoztatására s a fakultatív vallástanításra: törvényjavaslatot kíván benyújtani. Egyházunk megdöbbenését fokozza az, hogy a tervezett kormányzati lépés okát és célját netn» ismeri. A megdöbbenés hatása alatt a Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem közgyűlése — a magyar evangélikusság általános megnyilatkozásával összhangban — felemeli intő, tiltakozó és kérő szavát a tervbevett törvényjavaslat ellen. Azzal a segítő szándékkal, amellyel különösen nehéz időkben az egyház az államhatalmat helyes célkitűzéseiben mindenkor támogatni