Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1947. április 25

36 Sajnálatos körülménynek kell minősítenünk azt, hogy az egyházaknak általában s így egyházunknak sincs a kétkamarás országgyűlés megszüntetése óta a törvényhozási képviselet© s az egyházi képviselet az önkormányzatokból is kiszorult. Az egyház és állam viszonyára több más kérdés is zavarólag hatott, így a német lakosság kollektív megtorlásszerü kitelepítése s annak gyakorlati lebonyolítása, a magyar-szlovák kölcsönös áttelepítés kérdése, a jnépbíráskodásnál, igazolásoknál megnyilvánult egyes túlzások, az internálásoknál tapasztalt s megítélésünk szerint a demokráciával össze nem egyeztethető módszerek, az egyházi földbirtokok igénybevétel alól mentesítendő részének igénybevétele s a megfelelő kártérítési összeg kifizetésének bizonytalan időre történő elhalasztása. Mindezekről a kérdésekről külön fejezetben is szólok, de egyiket sem hagyhatom említés nélkül itt sem, mert erősen éreztetik hatásukat az egyház és állam viszonyában. Az államhoz való viszonyunkban azonban kedvező tényekről is be kell számolnom. Elsősorban nagy volt a jelentősége egyházunk autonómiájának megóvása szempontjából annak, hogy az egyházi jellegű egyének igazolását egyházunk saját maga végezhette el. Egyházunk anyagi leromlására, a földbirtokreform következtében beállott jövedelemkiesésre való tekintettel a kormány megértéssel és jóakarattal intézte el a nyugalmazott lelkészek és özvegyek, a tényleges kongruás lelkészek, segédlelkészek, vallástanító lelkészek (önálló hitoktatók), menekült lelkészek, egyházi iskolai tanárok és tanítók illetményügyét s bízom abban, hogy a jelenleg folyamatban lévő lelkészi helyi-javadalom-értékelés is megnyugtató eredménnyel zárul. Az államkincstár a debreceni református nagytemplom s az esztergomi római katholikus bazilika újjáépítése mellett vállalta a budavári evangélikus romtemplom újjáépítését is. A kormány részéről szeretetintézményeink, templomaink és iskoláink jelentős újjáépítési segélyben részesültek. 'Ezért, valamint minden más jóindulatú intézkedésért, amely a protestáns államtitkárokon s a II. ügyosztályon keresztül osztályrészünkül jutott, hálánknak és köszönetünknek ehelyütt is kifejezést adok. Az államhoz való viszony kérdéskomplexumának egyik legnagyobb horderejű kérdése a földbirtokreform. Ez a demokratikus államátalakulásnak talán legradikálisabb és legnagyobb méretű intézkedése. A földműves nép földhöz juttatása céljából igénybevétettek általában a földtulajdonosok 100 kat. holdon felüli ingatlanai, de ezen alul is a szőlő-, gyümölcsös és erdőbirtokok, sőt részben szántók is, valamint az 1000 kat. holdon felüli birtokok egész terjedelmükben. Egyházunk nem rendelkezett donációkkal, mégis a hitbuzgóság az utolsó másfél évszázad alatt, a vallásszabadság meghirdetése óta jelentős földingatlan-alapítványokkal gyarapította egyházunk gazdasági erőit. Az egyházközségek lelkészi, tanítói javadalmi, iskolai ingatlanai, az egyházkerületek személyi javadalmi birtokai, az egyetemes nyugdíjintézet tartalékalapját képező középbirtokok, különféle tan- és nevelőintézeteink, szeretetintézményeink alapítványi földvagyona s a Baldácsy Antal-féle közös protestáns alapítvány birtoktestei, a Jókai-Ihász, a Seckendorf, Landgraf stb. kulturális, emberbaráti alapítványi ingatlanok