Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1947. április 25

.12 azon, amennnyi ezen a hosszú útszakaszon az ő szolgálatát kísérte. Hitteljes és hitébresztő igehirdetése, mélyenszántó s magasröptű előadásai, úttörő sajtótevékenysége, magas színvonalú irodalmi munkássága, korszakos belmissziói szolgálatának tartalmla s iránya, kiváló szervezőképessége, egyházkormányzói bölcsesége s főkeppen meleg szíve tiszteletet, megbecsülést, bizalmat és szeretetet ébresztett személye iránt nemcsak egyházkerületében, de egész egyházunkban is. Ennek adtam kifejezést a Dunántúli Egyházkerületnek a nagy évfordulóról megemlékező közgyűlésén s ennek vagyok tolmácsa most is, amikor Egyetemes Közgyűlésünk nevében köszöntöm őt, arra kérve Istent, adjon hű szolgájának hitből fakadó, töretlen erőt és hiánytalan egészséget főpásztori szolgálatának további végzéséhez. És engedjei, hogy egyházkerülete közgyűlésének bejelentett visszavonulási szándékát minél később valósítsa meg, mert tapasztalait és bölcseségét egyházunk ezekben a jiehéz s 3a ezek után következő időkben érdekeinek sérelme nélkül nem nélkülözheti. Az egyetemes közgyűlés hálával és szeretettel köszönti D. Kapi Béla püspököt áldásos püspöki szolgálatának 30. évfordulója alkalmából. Nagyrabecsüléséről és bizalmáról biztosítja őt. Kéri Istent, tartsa meg őt még soká testi s lelki erejének teljességében, hogy még sok esztendőn át szolgálhassa az ő ügyét önfeláldozó buzgósággal és higgadt bölcseséggel egyházkerületében s az egyházegyetem élén egyaránt. 3. (K.) Az egyetemes felügyelő így folytatja: A legutóbbi közgyűlésünk óta elmúlt idő, amely megváltoztatta a világ arculatát, nagy személyi változásokat hozott az egyházkerületek életében is, főként a Dunáninneni és a Bányai Egyházkerületben. Megilletődött lélekkel emlékezem meg arról, hogy D. D. Raffay Sándor püspök 1945 július 1.-én (28 évi püspöki szolgálat után nyugalomba vonult. Püspöki hivatásteljesítése s ezt megelőzött theológiai tanári s lelkészi szolgálata fáradozásokban, teljesítményekben s eredményekben oly gazdag, hogy egyházunk jelenkori történetének külön fejezetét írja tele. Mindazzal, amit a theológiai tudomány elmélyítései, a lelkésznevelés, az igehirdetés, a bibliafordítás, a liturgia, egyházunknak a nemzeti életben, egyházközi viszonylatban s az egyházi világmozgalmakban való képviselete terén tett, beleírta nevét egyházunk történetébe. Örökké emlékezetes marad az a könnyekre indító jelenet, amint erőt véve testi erőtlenségén, utódját beiktatta. Illés áldotta meg így Eiizeust. Szemünk előtt beigazolódott az írás szava: »Az én orőm erőtlenség által végeztetik el.« Mint egyházunk s az egész magyar keresztyénség egyik legkimagaslóbb élharcosának őrhelyéről való távozása nagy veszteség. Nehéz lenne ma s a ijövőben ^is őt egyházi életünk egész területén, itt is, közgyűlésünk tanácskozási asztalánál 'nélkülöznünk. Egyrészt ezért, másrészt a kivételes 'személyiségével szembeni megbecsülés kifejezésre juttatása érdekében indítványozom tiszteletbeli egyetemes presbiterré való megválasztását. Velem együtt egyházunk egész népe buzgó imában ad hálát Istennek azért, amit nekünk benne s általa adott és bő áldást esd Istentől további életére. \ A Dunáninneni Egyházkerületet újabb csapás érte. Megürült püs-