Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1943. december 3
•8 1. útadón járjunk, végiglen hűséggel megálljunk és egyedül Téged szolgáljunk. Fordítsd javunkra tanácskozásunk alkalmát, hogy szent Fiadban alapot vessünk, erősödjünk hit által szeretetben, építeni tudjuk anyaszentegyházunk ós nemzetünk őrálló tornyait és bástyafalait. Kegyelmedbe ajánljuk Kormányzónkat. Dicsőséges kormányzásához adj esztendőket s drága életének önmagát mindennap áldozatul ajánló szolgálatát jutalmazd népe hűségével, jövendőnk biztosításával. Áldcl meg hazánkat,. Védelmezd ősi földünket és őrizd határainkat. Szent kezedet oltalmazóan terjeszd ki tűzhelyeinkre és oltárainkra. Teremts Szentlelkeddel hazát szerető, önfeláldozó, kötelességteljesítő népet, mely boldogan áldozza jövendőnkért könnyét, verejtékét és véiét. Áldd meg tanácskozásra összesereglett híveink seregét. Szentlelkeddel Te adj világosságot, irányt, erőt és lelket, hogy tudjunk egy akarattal együtt lenni, imádkozva munkálkodni, orszá,god építésén fáradozni. ; Áldd meg egyházunk szolgálatodra elhívott szolgáit, köztük az egyház bizodalmából és szent akaratodból immár liúsz esztendő hűséges munkájával bizonyságot tevő első vezéri szolgádlat, hogy folytathassa áldott munkáját anyaszentegyházunk erősítésféire s a Te szent nevednek dicsőségére. Űr Krisztus, Isten egyszülött Fia, egyházunk egyetlen élő Ura, vészthozó időben jöjj és maradj velünk. Dorgáld meg a szeleket, csendesítsd el a pusztító viharokat. Légy ennek az Istentől elfordult világnak diadalmas királya, s legyen a földön Általad békesség és az embereldiez jóakarat. Dicséret és dicsőség adassék Istennek, az Úr Krisztusnak, a Szentléleknek a bűneikből megtérő emberek és népek élete által, örökkön örökké. Ámen. * Az ima elhangzása után D. báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő az alábbi megnyitóbeszédet mondotta: Főtisztelendő Egyetemes Közgyűlés! Ez a mai az ötödik egyetemes közgyűlés, amely a háború idejére esik. Annyira fel van kavarva a világ, hogy még mindég nem látjuk a háború végét, a végkifejlést — sajnos — a bizonytalan messzeség köde takarja el szemünk elől. Ha a háború kitörésének okát keressük, a népek közötti egyetértés megbomlásába ütközünk. Ha azt kutatjuk, mi az oka a háború hosszas elhúzódásának, az egyetértés hiányának engesztelhetetlen gyűlöletté fakulásában találjuk meg azt. És bármi legyen is a háború vége, ha ezen a hetyzeten nem változtat, a lelkek összhangját helyre nem állítja, nem lesz igazi béke, mert igazi béke anélkül nincs. ;