Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1943. december 3

•31 Kardos Gyula püspök ravatalán is ott volt a koszorúnk, s fájdal- 7. muriknak a gyászoló egyházkerületnek és családnak szólt részvétnyilat­kozaton kívül a balassagyarmati temetésen való személyes részvétellel . is kifejezést adtam. A gyászesettel kapcsolatban a Kormányzó úr őfő­méltósága, a miniszterelnök és a vallás- és közoktatásügyi miniszter, va­lamint a református egyetemes konvent részvéttáviratot intézett hozzám. Dr. Pékár Mihály egyetemi tanár halála felett az Erzsébet tudo­mányegyetemnek részvétünket fejeztem ki. Az Űr elszólította ebből a földi életből Zongor Béla volt egyetemes egyházi főjegyzőt és Mihalovics Samu volt egyetemes számvevőszéki el­nököt, akiknek szolgálatait tisztségüktől való megválásukkal kapcsolat­ban mult évi jelentésemben méltattam. Távirat, koszorú és a végtisztes­iségen való képviselet volt mindkét szomorú esetben az egyházegyetem gyászának és értékelésének kifejezője. Hűséges és eredményes szolgála­tukkal mindketten beírták nevüket egyházunk és mindnyájunk hálás emlékezetébe. Ugyanígy dr. Mészáros Gyula, egyetemes törvényszéki bíró is, aki szintén befejezte földi pályafutását. Nem volt ügy, amelyben a tőle kért szolgálatot készséggel nem vállalta és eredményesen nem látta volna el. Éles ítélőképessége, mindenek felett álló igazságérzete és páratlan ügybuzgósága olyan értékek voltak, amelyek az egyetemes törvényszékben valósággal nélkülözhetetlenné tették. Hiányát fájón érez­zük. Kötelességet mulasztanék, ha meg nem emlékezném arról a súlyos csapásról, amely dr. Mikler Károly ny. jogakadémiai dékánt, nagy tu­dású egyházjogászunkat és meghitt munkatársamat melegszívű és de­rűskedélyű hitvesének váratlan elhunytával érte. A borút, amely életé­nek egét takarja., segítsen eloszlatni az a megbecsülés és szeretet, amely ­lyel gyászában egyháza és munkatársai fokozott mértékben veszik őt körül Adorján Ferenc ny. leánygimnáziumi igazgató elhunytát gyászolva, hálával gondolok arra a készségre és hozzáértésre, amelyet részéről mindig tapasztaltam, s amely egyházunk tanügyi életében annyi gazdag eredményt érlelt, Bezegh Sámuel ny. püspöki titkár személyében egy­házunknak egy csendben, áldással működött szolgája, Ruttkáy Sándor ny. salgótarjáni lelkész elhunytával egy nagynevű és ékestollú volt lel­kipásztorunk, Isó Vince elköltözésével Isten szelídlelkű szolgájának tí­pusa vett búcsút tőlünk. Mindnyájuk halála felett kifejeztem részvétün­ket. Mélyen fájlaljuk dr. Posch József gömör-kishonti egyházmegyei felügyelő, Wiczián Lajos ny. lelkész, dr. Wiczián Dezső egyetemi ta­nár édesatyja, Jánossy Károly komáromi egyházközségi felügyelő, Láng Margit leánygimnáziumi c. igazgató és Pap Ferenc vallástanító lelkész halálát is. Utóbbiét úgy is mint aki egykor buzgón részt vett az egyházegyetem missziói munkájában.

Next

/
Thumbnails
Contents