Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1943. december 3

353 költség megtérítését a vallás- és közoktatásügyi miniszter megszüntette. 7. Ugyanis az óradíjat nagyobb összegben állapította meg, az azonban a fuvarköltségre nem nyújt fedezetet. Tanügyünket károsan befolyásolta a tanév két hónappal való kitolása, amely nemcsak közép- és középfokú, de a -rendelet hatálya alá esett népiskoláink szempontjából is hátrányosnak bizonyult. Olyan kényszerű és érthető háborús intézkedés volt azonban ez, amely előtt meg kellett hajolnunk. Hálásak lehetünk Isten iránt, ha tanügyünket íi háborúval kapcsolatban ennél nagyobb hátrány nem éri. A mult évi egyetemes közgyűlésből tett tanügyi felterjesztések sorsáról a következőkben számolok be. Az orosházi gimnázium rég vajúdó kérdésének kedvező elintézését szorgalmazó felterjesztésünk nem járt az óhajtott eredménnyel. Azt azonban itt — úgy látom — levehetjük a napirendről, mert a bányai egyházkerület* újabb kérelmet nem terjesztett elő. Bizonnyal maga akarja a kérdést döntésre vinni. Egyébként íaz egyházkerület ezidei közgyűlésén a gimnáziumot az orosházi egyházközségtől átvette. A multévi közgyűlés 48. és 50. jegyzőkönyvi pontban foglalt határozata alapján a tanárok és tanítók fizetésének korszerűsítése, 49. jegyzőkönyvi pontban foglalt határozata alapján pedig a tanítók világháborús szolgálatának beszámítása ügyében tett felterjesztésünkre válasz eddig nem érkezett. Közép- és középfokú oktatásügyünket könnyen válságos helyzetbe sodorhatja a tanárhiány. Kiküszöbölése érdekében a mult évi egyetemes közgyűlés 47. jegyzőkönyvi pontjában határozatot hozott, amelyet közöltein egyházkerületeink püspökei}.vei. Csak a tiszai egyházkerület püspökétől érkezett válasz, amelyben arról értesít, liogy egyházkerülete közép- és középfokú iskoláinak fenntartóinál kezdeményező lépéseket lett olyan alap létrehozására, amelyből nyújtandó ösztöndíjakkal a tanári utánpótlás biztosítható lenne. Az iskolafenntartók azonban egy értelemmel arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok között megfelelő ösztöndíjalap létesítése számukra lehetetlen. Egyes intézetek hajlandók olyan érdemes egyetemi hallgatók támogatására, akik kötelezik magukat, hogy a tanári oklevél megszerzése után az intézetben szolgálnak. A többi egyházkerületből nem érkezett válasz. Bizonyos, hogy azokban is ugyanez a felfogás. Az a gondolat, amely a tiszai egyházkerület egyes intézetei részéről egyetemi hallgatóknak az intézet részére ösztöndíjjal való lekötésére vonatkozólag megnyilvánult, nézetem szerint figyelemre méltó és célra vezető, ha nem is oldja meg a kérdést teljesen. Közép- és középfokú iskoláink fenntartóinak újabb terhet kellett, vállalniok. A- tanárok háborús munkaátalányát ugyanis a 3500/1943. M. E. sz. kormányrendelet a törzsfizetéshez csatolta, minek következtében