Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1941. november 7

1. A református rész a konventtől tekintélyes anyagi támogatásban részesül. Szervezési munkájuk erőteljesen folyik. Néhány hónap alatt közel ezer evangéliomi munkást gyűjtött össze. Megszervezte a háztartási alkalmazottak csoportját is. Felállította házassági-, nevelésügyijogi, sőt külön OTI-tanácsadóját. Megvetette egy munkásszálló alapét. Cselédleányok részére külön házasságkötési segélyalapot létesített. Figyelmünket ki kell terjeszteni erre a munkára, mert a munkamező munkásokat vár, azt el kell végeznünk s érte felelősséggel tartozunk. d) A mátrai^ev^jigjélikuis.Diáküdülő a súlyos anyagi nehézségek dacára áldásos munkát végzett. 22 fiú és 24 leány kereste fel. Az otthonban külön diakonisszanővér végzett szolgálatot. Isten igéje keretet és lelket adott az otthon családi életének. Glatz József vallástanítólelkész és hitvese hálára kötelező egyházi és szociális munkát végeznek ezen Diáküdülő fenntartásával. 8. Az Evangélikus Testvéri Szolgálatról kívánok még megemlékezni, melynek szervezetét az 1939. évi egyetemes közgyűlés 37. pontjával megerősítette. Szervezése most van folyamatban. Országos bizottsága a következőképpen alakult meg : elnök Dr. Mády Zoltán egyetemi előadó, alelnök : Zulauf Henrik, a FÉBÉ Diakonissza Egyesület lelkésze, ügyvezető főtitkár : vitéz Sréter Ferenc bányakerületi missziói lelkész, tagok : Dr. Ajkay István egyházmegyei felügyelő, Csepregi Béla bányakerületi missziói másodlelkész, Danhauser László vallástanár, a Misszió-Egyesület titkára, Harmati Béla ősagárdi lelkész, Joób Olivér nyíregyházi lelkész, a tiszai egyházkerület püspökének megbízottja, Dr. Karner Károly egyetemi tanár, Tóth László orosházi tanító, Veöreös Imre egyházkerületi missziói másodlelkész, a dunántúli egyházkerület püspökének megbízottja, Dr. Urbán Ernő tábori főlelkész. Az országos szervezés munkája remélhetőleg mielőbb befejezést nyer, úgy, hogy ez a szervezet teljesen beépülhet egyházunk munkaszervezetébe. Munkabeszámolóm végén emlékezetünkbe idézem az evangélikus egyházunkról megrajzolt helyzetképet, melyet jelentésem első részében állítottam szemünk elé. Megismétlem azon megállapításomat, hogy egyházunkat az ige és a szentség egyházává kell tennünk s vallásos élet-tipusát lutheri lélekkel kell megtöltenünk. Meg kell erősítenünk szociális érzését, élővé kell tenni lelkiismeretét és felelősségtudatát,hogy lelki munkája a szeretet síkjában megvalósulhasson. Ezen feladat megvalósításán kell munkálkodnunk lelki szolgálatunk irányvonalá-