Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1941. november 7

44 4. Az elmúlt év lelki munkájának irányításánál számoltam ezen helyzetkép valóságával s egyházi életünk felismert hiányaival. 2. Az ige érvényesülésének szolgálása. Egyházunk lelki munkájának első helyén az ige áll. Különböző módon igyekeztünk egyházunk igeszolgálatát megerősíteni s annak tervszerűségét biztosítani. a) Kötelező per ikopa-rendszer. Mult évi jelentésemben említet­tem, hogy a püspöki kar kötelező périkopa-rendszert vezetett be. Az. 1941—42. esztendőre az eisenachi perikopa-rendszert tettük köte­lezővé és pedig olyformán, hogy délelőtt az epistoláról, délután az ószövetségi ígérői kell prédikálni, az oltár előtt pedig az evangéliumi textus olvasandó fel. b) Számban növeltem a Belmissziói Munkaprogramul igeszol­gálati részét. Az ádventi, böjti és bőjt-nagyheti áhítat-sorozaton kívül külön anyagot adtam evangelizációs hétre, valamint a bibliaköri munkák anyagát is összeállíttattam. c) Az evangélizációs munka állandóan hódít s állandó erősödést mutat. — A bányai egyházkerületben 13 gyülekezetben tartottak nyolc­napos evangélizációt, az orosházi gimnázium ifjúsága részére külön evangelizációt tartottak. A dunáninneni egyházkerület belmissziói jelentése számadatot erre vonatkozólag nem közöl. A d unántúli egyház­kerületben 21 gyülekezetben volt evangélizációs munka. Külön evan­gélizációt tartottak egyes iskolákban a tanulóifjúságnak, azonkívül külön csoportokban a nőknek és férfiaknak. A tiszai egyházkerület 10 gyülekezetében végzett evangélizációs munkát. Az evangélizáció egyházunk elmélyülő lelki misszionálása. Lényegében régi, módszerében új eszköz egyházunk kezében az egyes ember vallásos életének kialakítására. Kemény kézzel benyúl az ember lelkébe. Isten igéjének ítélőszéke elé állít. Megbolygatja életünk mechanizmusának rugóit, megvilágítja bűneinket, bűnbánatunk útját, újjászületésünk követelését, Isten kegyelmének igéretét. A vallásos lelkinevelés alkalmas eszköze. Jelentősége együtt növekszik azoknak a többet kereső embereknek a számával, akik életüknek Isten igéjén felépülését komolyan veszik s akik nem látják lelki igényüket kielégí­tettnek a szokásos templomi igeszolgálattal. Örülni kell, ha az ige­követelő emberek száma növekszik s azokat ki kell elégítenünk. Bizonyos azonban, hogy az evangélizáló munka nehéz követelések elé állítja egyházunk munkásait s kísértő veszedelmeket rejt'magában. Biz­tos theológiai tudáson kell nyugodnia s kiegyensúlyozott vallásossági típuson kell dolgoznia. Krisztusi mérték szerint kell adnia a törvényt

Next

/
Thumbnails
Contents