Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1941. november 7

36 3. felügyelői tisztségébe iktattatott be. Dr. Bánkúti Dezső, az egyetemes presbitérium póttagja, elnyerte a tanügyi főtanácsosi címet. Pass László egyetemes egyházi aljegyző filozófiai doktorátust tett. Kowarik Sándort az eperjesi egyházközség lelkészévé iktatták be. Dr. Gaudy László, az egyetemes vallástanítási albizottság elnöke, a budapesti államrendőrség lelki gondozásáért legfelsőbb elismerést kapott. Dr. Gyóni Mátyás aszódi gimnáziumi tanárt sub auspiciis gubernatoris doktorrá avatták. Gráf Samu soproni igazgató-tanító megkapta a koszorús bronz érdemérmet. Kedves kötelességemnek ismertem, hogy mindnyájukkal szemben egyházunk áldáskívánatainak tolmácsa legyek. Az erdélyi egyházmegye kolozsvári alakuló közgyűlésén és Járosi Andor esperes és Dr. Schneller Károly egyházmegyei felügyelő annak keretében végbement beiktatásán személyesen résztvettem és üdvözlőbeszédet mondtam. A pesti egyházközség ünnepélyére, amelyen, ami egyházunk történetében talán egyedülálló, három egyhangú bizalommal meghívott, új lelkészét : Dr. Keken Andrást, Rimár Jenőt és Scholz Lászlót beiktatta, valamint a kelenföldi egyházközség ugyancsak egyhangúlag meghívott lelkészének, Wolf Lajosnak beiktatására a személyes részvételben való akadályoztatásom miatt — sajnos — csak távirati üdvözletet küldhettem. Ugyanúgy üdvözöltem a miskolci egyházközséget renovált templomának újraszentelése és a rozsnyói egyházközséget fennállásának 400-ados évfordulója alkalmából. A halál legutóbbi egyetemes közgyűlésünk óta sorainkban és azoknak sorában, akik egyházunknak hívei, vagy hű emberei voltak, széles rendet vágott és rövid megszakításokkal ismételten feketébe öltöztette lelkünket a gyász. Teleki Pál grófnak, Magyarország miniszterelnökének halála minket is mélyen megrendített. Nagy nemzeti csapás, ha egy nép rövid időn belül második hivatalban álló miniszterelnökét veszti el. Még súlyosabb, ha olyan férfiú zuhan alá élettelenül az államélet legfontosabb őrhelyéről, mint ő, akit méltán illetett meg a nélkülözhetetlen jelző. S valósággal katasztrofális, ha olyan tragikus módon és olyan sorsdöntő napokban következik be halála, mint az övé. Mi volt tragédiájának az oka ? Erre a kérdésre majd a történelem felel. Mi poraiban is áldjuk a nagy magyar martir emlékét, aki nekünk, evangélikusoknak is megértő, megbecsülő, jóakaró barátunk volt. Temetésén résztvettem, ravatalára koszorút helyeztem s a kormánynak és a gyászoló családnak részvétnyilatkozatot küldtem.