Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1939. november 10

21 Iii. (R.) Tárgyaltatik a Magyarhoni Evangélikus Misszióegyesület elnökségének fetterjesztése a Misszióegyesület 1939. évi október hó 22-én Dombóváron tartott közgyűlésén elfogadott alapszabálymódosítások jóváhagyása tárgyában. Az egyetemes közgyűlés a módosított alapszabályokat jóváhagyja. 19. (R.) Tárgyaltatik a dunáninneni egyházkerület felterjesztése, melyben az egyházkerület közgyűlése megállapítja, hogy a politikai községek részéről követett ama gyakorlat, mely szerint az egyházközségeknek juttatott segélyek nem mint állandó tételű közterhek, hanem évente megszavazásra kerülő összegek szerepelnek, nem felel meg az 18G8. évi 53. t.-c.-ben foglalt egyházak közötti egyenlőség elvének s ezért felterjesztéssel fordul az egyetemes közgyűléshez, hozzon a fenti sérelmes állapot megszüntetésére alkalmas határozatot és kövessen el mindent a törvény szellemének megfelelő és a sérelmeket orvosló rendeletek kibocsátása iránt. Az egyetemes közgyűlés felkéri az egyetemes felügyelőt, hogy a törvény valódi szellemének megfelelően az egyházak közötti egyenlő elbánás gyakorlati keresztülvitelének biztosítása végett szükségesnek látott lépéseket illetékes helyen minél előbb tegye meg. 20. (K.) Tárgyaltatik az orosházi egyházközség közgyűlésének, továbbá Horváth Mihály és társainak a szentetornyai Tóth-tanyáknak az orosházi egyházközségtől a szentetornyai evangélikus egyházközséghez való csatolása kérdésében a bányai egyházkerület határozata ellen beadott fellebbezése. Az E. T. II. cikkének 18. §-a értelmében az egyházközségek területi viszonyainak megváltoztatásához az egyházmegyei és az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása szükséges. A VIII. t.-c. 135. §-ának 2. pontja szerint az egyházközséghez tartozást megállapító, vagy megtagadó határozat ellen az egyházi törvényszék előtt panasznak van helye. A VIII. t.-c. 23. §-ának 0. pontja értelmében az egyházkerület közigazgatási hatóságainak határozatai, vagy intézkedései ellen az egyetemes törvényszékhez panasz adható be : kétségtelen tehát, hogy a bányai egyházkerület határozata ellen felebbezésnek helye nincs ; viszont a beadott perorvoslat nem megjelölése, hanem tartalma szerint lévén elbírálandó, — az egyetemes közgyűlés a felebbezést panasznak minősíti és elbírálás végett az egyetemes törvényszékhez átteszi. 21. (K.) Tárgyaltatik az arad-békési egyházmegyének a bányai egyházkerület 1938. évi szeptember 7-én és 1939. évi szeptember 7-én tartott közgyűlésének a katedratik um (egyházkerületi járulék) kérdésében hozott határozata ellen beadott kétrendbeli felebbezése • a bányai egyházkerület 1938. évi közgyűlése a katedratikum (egyházkerületi járulék) kérdésében a pénzügyi bizottság vonatkozó javaslatát elfogadva, egyhangú határozatot hozott ; a közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint a közgyűlésen az arad-békési egyházmegye esperese is jelen volt, a határozat a közgyűlésen kihirdettetett, a közgyűlési jegyzőkönyvet a bányakerület püspöki hivatala az egyházi hatóságoknak, tehát az arad-békési egyházmegyének is megküldötte, — a határozat ellen a jogorvoslatra nyitva állt 15 napi határidőn belül felebbezés nem adatott be : tehát még az esetben is, ha netalán a katedratikum (egyházkerületi járulék) ügyében hozott határozat meghozatala alkalmával az előírt alakszerűségek nem tartattak volna be, —- a 15 napi felebbezési határidő elteltével ez a határozat jogerőre emelkedett, — tehát az arad-békési egyházmegye utóbb a katedratikum (egyházkerületi járulék) beszedését jogosan meg nem tagadhatja, ezért az egyetemes közgyűlés a felebbezést elutasítja és az arad-békési egyházmegyét utasítja, hogy a bányai egyházkerület 1938. évi közgyűlésének a katedratikum (egyházkerületi járulék) kérdésében 18. pont alatt hozott határozatát 15 napi záros határidőn belül hajtsa végre. Ezen jogerős határozatra tekintettel a bányai egyházkerület 1940. évi költségvetésébe jogosan állította be a katedratikum (egyházkerületi hozzájárulás) összegét, ezért az egyetemes közgyűlés a bányai egyházkerület vonatkozó határozatát helybenhagyja. 22. (K.) Tárgyaltatik Dr. Dómján Elekné, püspök özvegye, nyiregyházi lakosnak az egyetemes nyugdíjintézet bizottsága 1939. évi február hó 24. napján tartott ülésében nevezett özvegyi ellátása kérdésében 6. jegyzőkönyvi pont alatt meghozott határozata ellen beadott fellebbezése. A nyugdíjintézet szabályrendeletének 36. §-a értelmében a magasabb nyugdíjigény csak 5 év eltelte után hatályosul ; a szabályrendelet 35—36. §-ai értelmében ezen öt évi várakozási időn belül az igényjogosult magasabb tagdíjjárulékot köteles fizetni. Néhai Dr. Dómján Elek püspök azonban ezen öt évi várakozási idő előtt elhalálozott ; így a nyugdíjintézet emiatt elesett a magasabb tagdíj járuléktól, tehát a magasabb nyugdíjszolgáltatást sem köteles eszközölni ; a hivatkozott szabályrendelet 20. §-ának helyes értelmezése szerint az özvegy a férjet megillető minimális