Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1937. november 12

39 Az egyetemes közgyűlés, tekintettel arra, hogy az ezirányban a mult évi közgyű- 83-85. lésből tett felterjesztésre ezideig válasz nem érkezett, a kérdést továbbra is nyilvántartani rendeli. 84. (Ky.) A nyugdíj államsegély ügyi bizottság, amely az 1928 előtti nyugdíjintézet vagyon­maradványait is kezeli, jelenti, hogy a lefolyt közigazgatási évben 6 ülést tartott. A rendszeres segé­lyeken kívül az ellátottak és segélyezettek egész állománya részére az általa élvezett havi összegnek megfelelő összegű húsvéti és reformációi emléknapi segélyt is juttatott és a fennforgó méltánylást érdemlő körülmények figyelembevételével egyeseknek külön alkalmi segélyt is nyújtott. Jelenti továbbá, hivatkozással az 1931. évi egyetemes közgyűlés 47. jegyzőkönyvi pontban foglalt határozatára, hogy az 1928 előtti nyugdíjintézet ellátottai és a nyugdíj államsegély segélye­zettjei az egyetemes nyugdíjintézet keretein belül való ellátása, illetve segélyezése eszközlésének cél­jából a hivatkozott járandóságok folyósítása tekintetében egyelőre 5 évi hatállyal a nyugdíj intézeti bizottsággal megállapodást létesített, a rendelkezésre álló fedezetnek a nyugdíjállamsegélyügyi bizottság részéről való átengedése mellett, amivel összefüggésben az állomány tagjainak járandósága némileg emelkedik is. Az egyetemes közgyűlés a jelentésben foglaltakat jóváhagyólag tudomásul veszi. 85. (Sz.) Beterjesztetik a nyugdíjintézet 1936/37. évi működéséről szóló, következő ügy­vivői jelentés : A nyugdíj intézeti bizottságot az elmúlt évben főleg két kérdés foglalkoztatta. Az egyik a birtokvásárlás, a másik a nyugdíjintézet mérlegének revíziója volt. 1. A birtokvásárlás kérdése több különböző birtok megszemlélése és felbecslése után nyugvó­pontra jutott a gróf Wenckheim Lajos-féle dobozi (békésmegyei) uradalomból megvételre ajánlott mintegy 623 kat. hold területű birtok megtekintésével, melyet az elnökség a bizottság előzetes fel­hatalmazása alapján és két kiváló evangélikus gazdának mint felkért szakértőknek egyértelmű ajánla­tára holdankint 800 P-ben megszabott vételáron meg is vásárolt. Az adás-vételi szerződés alapján, mely birtokpolitikai szempontból kormányhatóságilag is jóváhagyatott, a megvett birtok tulajdon­jogának a nyugdíjintézet javára való telekkönyvi bekebelezése már meg is történt. A megvásárolt birtok 495.050 P vételáron tehermentesen ment át a nyugdíjintézet tulajdonába s annak hasznosí­tása egyelőre úgy biztosíttatott, hogy az eladó gróf az eladott birtokot egy évre haszonbérbe vette. A haszonbér, mely a haszonbérlő részéről már egészben kifizettetett, 12.720 P-t tett ki. Az egy évre szóló haszonbér alacsony voltát a vételárban az eredeti ajánlattal szemben ennek ellenében elért engedmény indokolja. A jövőben természetesen lényegesen magasabb haszonbér remélhető. Midőn tehát a birtokvásárlással kapcsolatos jogászi teendők elvégzésére felkért egyetemes ügyész jelentését a szerződésekkel s az azokkal kapcsolatos összes iratokkal együtt bemutatom, a nyugdíj intézeti bizottság nevében tisztelettel arra kérem az egyetemes közgyűlést, hogy a birtok­vásárlást s az ezzel kapcsolatos bizottsági intézkedéseket jóváhagyólag tudomásul venni, egyben pedig az egyetemes ügyésznek, ki fáradozásaiért most sem fogadott el honoráriumot, köszönetet mondani szíveskedjék. 2. Jelentem, hogy a nyugdíjintézet mathematikai mérlegének szükségesnek talált megvizs­gálása — új szakértők felkérése mellett — a mult évi egyetemes közgyűlés határozata értelmében megtörtént. Ennek alapján a nyugdíj intézeti bizottság meggyőződött arról, hogy a nyugdíjintézet fize­tési kötelezettségeinek zavartalanul eleget tehet. Tekintettel azonban kiváltképpen a hátralékok nagy összegére, a nyugdíjintézet mérlegszerű megerősítése szempontjából előnyösnek látszott a nyugdíjintézetet az eddigieknél szélesebb alapokra fektetni. Miért is a nyugdíj intézeti bizottság oly megállapodásra jutott az egyetemes egyházat kép­viselő nyugdíj államsegély ügyi bizottsággal, hogy az egyetemes egyház a nyugdíj államsegély ügyi bizottság rendelkezésére álló összegeket átengedi a nyugdíjintézetnek ; minek ellenében a nyugdíj­intézet az 1928 előtti nyugdíjintézet ellátottjairól és a nyugdíjállamsegély terhére segélyben része­sültek segélyezéséről is gondoskodik. Méltóztassék ezt a megállapodást jelentésem kapcsán jóváhagyólag tudomásul venni. 3. A hátralékok tekintetében sajnálattal jelentem, hogy azok törlesztése az 1936. évben sem volt kielégítő, sőt 8781-90 P-vel kevesebb folyt be, mint az előző évben. A hátralékok tehát ismét emelkedtek; az 1936. évi december 31-én mutatkozó hátralék 387.970*79 P-t tett ki. Egyedül a dunántúli egyházkerületben apadt a hátralékok összege, mely körülményre tekin­tettel nevezett egyházkerület ez évi közgyűlése felhívja az egyetemes közgyűlés figyelmét arra, hogy a többi egyházkerületben a hátralékok még mindig emelkedtek, holott az egész egyház összefogása nélkül az egyik egyházkerület erőfeszítése hiábavalónak látszik. Egyébként jelentem, hogy a bányai egyházkerület idei közgyűléséből a püspök javaslatára felhívta a hátralékosokat, „minden erejükből azon legyenek, hogy a hátralékokat fizessék be, mert

Next

/
Thumbnails
Contents