Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1936. október 29

40 ftO-83. megtakarítást jelent. Elhatározását, amelyre betegsége késztette, a bizottság bizonyos anyagi könnyítések nyújtásával tette lehetővé. A véndiák mozgalom ígéretes lendületet vett. Az egyetemes közgyűlés a jelentést — kifejezetten beleértve az ösztöndíjalapból igénybe vett kölcsön beruházási összeggé való átminősítését is — jóváhagyólag tudomásul veszi és mindazoknak, akik a Luther Otthont anyagilag, vagy erkölcsileg támogatták, különösen is Dr. Zsigmondy Zoltán főorvosnak, aki a Luther Otthon egészségügyét önzetlenül szolgálta, köszönetét nyilvánítja. Az 1935/36. tanév számadását és az 1936/37. tanév költségvetését az egyetemes közgyűlés — a felmentésnek a szokásos fenntartással való megadása mellett — tudomásul veszi. 81. (Sz.) A nyugdíj államsegély ügyi bizottság, amely az 1928. év előtti nyugdíjintézet vagyonmaradványait is kezeli, a lefolyt közigazgatási évben három ülést tartott. A rendszeres segélyeken kívül az ellátottak és segélyezettek egész állománya részére az általa élvezett havi összegnek megfelelő összegű húsvéti és reformációi emléknapi segélyt is engedélyezett és a fennforgó méltánylást érdemlő körülmények figyelembevételével egyeseknek külön alkalmi segélyt is nyújtott. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával nyugdíjpótló segélyalap létesült. Jóváhagyó tudomásul szolgál. 82. (Sz.) Dr. Scholtz Oszkár, a nyugdíjintézet ügyvivője előterjeszii a nyugdíjintézet 1935/36. évi működéséről szóló, következő jelentését : Minthogy az 1935-ig esedékessé vált, de az év végéig be nem fizetett nyugdíjintézeti járulékok — vagyis a hátralékok — összege az előző évi hátra'é. hoz képest számszerűleg ismét növekedett, a nyugdíjintézeti bizottság már nyári üléséből kifolyólag figyelmeztette az espereseket, hogy a hátralékok behajtásánál az egyházmegyei ügyészek segítségét vegyék igénybe ; egyben felhívta az egyházmegyei számvevőszékek figyelmét arra, hogy a hátralékos fenntartási járulékoknak a fenntartó testületek költségvetéseibe való beállításáról s a meg nem felelő költségvetések helyesbítéséről gondoskodjanak ; végül felkérte a püspököket, hogy a behajtási kötelezettségeiket netán lanyhán teljesítő esperesek ellen megfelelő eljárást indítsanak .Javaslom, hogy a közgyűlés ezen bizottsági intézkedésnek jóváhagyása kapcsán — figyelemmel egyúttal a dunántúli egyházkerület ez évi közgyűlésének a hátralékok sürgős rendezését kívánó felterjesztésére — a behajtási intézkedéseknek folytatólagos és erélyes megtételét elrendelő 1935. évi határozatát újítsa meg és utasítsa az Összes fenntartó testületeket, hogy a nyugdíj intézeti fenntartási járulékoknak és a hátralékok törlesztésére szolgáló összegeknek a költségvetésekbe múlhatatlanul és elsősorban való felvételéről és kifizetéséről gondoskodjanak. Egyben jelen', em, hogy, amennyiben egyes egyházi tisztviselők az egyetemes közgyűlés ezen rendelkezését figyelmen kívül hagynák, vagy a tartozások behajtása körüli kötelességeiket nem teljesítenék, ez esetben a nyugdíjintézeti bizottság kénytelen lenne azt javasolni, hogy az illetők a mulasztásuk okozta károkért személyesen is felelősségre vonassanak. Sajnálattal jelentem, hogy a nyugdíjintézetnek már a megalakulásnál is eljárt s azóta is értékes szolgálatokat tett mathematikai szakértője, Lorge Róbert meghalt. Bár nevezett szakértőnk legutóbbi s mult évi jelentésemben ismertetett szakvéleményében a mathematikai mérleg megvizsgálása kapcsán megnyugtató kijelentéseket tett, a nyugdíjintézeti bizottság — mely munkájában egy a nyugdíjintézet viszonyait tüzetesen ismerő szakértő állandó segítségét és tanácsait jövőben sem nélkülözheti — legutóbbi ülésében elhatározta, hogy a mathematikai mérleget egy új szakértővel ismét átvizsgáltatja. Ezen újabb szakvélemény végleges elkészülte után az azzal kapcsolatban meghozandó bizottsági határozatokat jövő évi jelentésemben fogom az egyetemes közgyűlés előtt ismertetni. A nyugdíjintézet érdekében szükségesnek vélem annak határozati megállapítását, hogy azok az összegek, melyekkel az egyetemes egyháznak a nyugdíj intézeti szabályrendelet 32. §-án alapuló s az ezen szakaszban eredetileg 10.000, illetve 8000 P-ben megszabott közalapi segélye az utóbbi években, egyéb közegyházi szükségletek (missziói szükségletek) fedezése érdekében csökkentetett, a nyugdíjintézet vagyonából engedélyezett kölcsönöknek tekintendők s így a közalapnak az ezen kölcsönökből származott s 7000 P-t kitevő tartozása a nyugdíjintézettel szemben jóváírandó és a jövőben 4%-kal kamatoztatandó. A nyugdíjintézeti bizottság egy már régebben meghozott határozatában (1934. VII. 26. 5. jegyzőkönyvi pont) kimondotta, hogy, miután a nyugdíjintézet felépítésénél a tagoknak átlagosan több mint 40 évi szolgálat után való nyugdíjazása vétetett számításba, a nyugdíjaztatási kérelmek szigorúbb elbírálását 1 artja szükségesnek s felkérte a püspököket, hogy a jövőben a rövidebb szolgálati idővel bíró tagoknak a 17. § c) pontja alapján indokoltnak látszó nyugdíjazását csak egészen kivételes esetekben és a tényállásnak teljesen tüzetes ismertetése mellett hozzák javaslatba. Javaslom, hogy ezt az intézkedést a közgyűlés is helyeslőleg vegye tudomásul s a nyugdíjaztatási kérelmek szigorúbb elbírálását határozati erőre emelje.