Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1936. október 29
18 •19. Az egyetemes közgyűlés, figyelemmel az állam szomorú pénzügyi helyzetére, a lelkészi korpótlék teljes mértékben való folyósításának kérdését napirenden tartja ugyan, de azt csak alkalmas időben szorgalmazza. 15. (Sz.) A bányai egyházkerület felterjeszti a pesti magyar egyházközségnek abbeli áldozatkész határozatát, hogy a bányakerületi püspöki székhely Budapesten leendő állandósításának lehetővé tétele végett kész a Deák-téren egy második lelkészi állást beállítani, amely lelkészi állás mindenkor a bányakerületi püspöknek lenne fenntartva. Ezen határozatot az egyházmegye jóváhagyta és az egyházkerület is elismeréssel vette tudomásul, a további intézkedéseket azonban a zsinatnak e tárgyban hozandó határozatáig függőben tartja, külön hangsúlyozván az egyházkerületnek az önálló intézkedésre vonatkozó autonóm jogköréből folyó szabadságát. Az egyetemes közgyűlés a maga részéről is kívánatosnak tartva a bányakerületi püspöki székhelynek Budapesten leendő állandósítását, a kérdésre vonatkozó iratokat a szükséges törvényhozási intézkedések megtétele végett átteszi a zsinathoz. 16. (Sz.) Beterjesztetik a bányai egyházkerület felterjesztése, mely szerint a nagy egyházközségek célszerű és eredményes kormányzása és lelkiekben való ellátása megkívánja, hogy azok necsak képviselőtestületet alkossanak és 4—5000 lelkenkint lelkészi köröket létesítsenek, hanem minden lelkészi körnek lehetőleg külön temploma, illetve imaháza és gyülekezeti háza is legyen, miért is kéri, hogy ezt a zsinat az egyházépítés érdekében törvényben mondja ki. Az egyetemes közgyűlés az indítványt átteszi a zsinathoz. 17. (Sz.) Olvastatik a tiszai egyházkerületnek a hatvan-gyöngyösi misszió gyöngyösi körzetének hovatartozása tekintetében hozott abbeli határozata, hogy a közlekedési viszonyokra való tekintettel a gyöngyösi misszió további intézkedésig a hatvani missziói lelkész gondozására bízassék, fenntartva azon szabályrendeletileg részére biztosított jogát, hogy a közlekedési viszonyok változásának, vagy más körülményeknek mérlegelésével a gyöngyösi hívek gondozását az egri missziói kör hatáskörébe utalja. Az egyetemes közgyűlés ezt az elhatározást, tekintve, hogy azt a két egyházkerület közötti tárgyalások előzték meg, tudomásul veszi és hozzájárul, hogy a gyöngyösi missziót további intézkedésig a hatvani misszió lelkésze gondozza. 18. (Ko.) Tárgyaltatik a tiszai egyházkerület felterjesztése az illeték-egyenérték szabályozása tárgyában : Az 1920. évi 34. t.-c. 121. szakasza az illeték-egyenérték kiszabásának alapjául az ingatlanok a 10 évi kivetési időszak első évet megelőző évi jövedelmét, illetve azok adói alapján kiszámított törvényszerinti legkisebb értékét jelöli meg azzal a megszorítással, hogy az ingatlanok jövedelmeiben, illetve értékében később beálló értékcsökkenés figyelembe nem vehető. Az egyházkerületi közgyűlés felterjesztése utal azon körülményre, hogy az 1920—1930 közötti időszakban, az inflációs időkben a pénzügyminiszter az illeték egyenértékét néha évenkint kétszer is emelte; viszont az 1930—1940 közötti időszakban, amikor a gazdasági viszonyok állandó romlása következtében úgy az ingatlanok értéke, mint azoknak hozama csökkent, az illeték egyenértékének az ingatlanok hozadékához mért leszállítása az előbb idézett törvényes rendelkezések értelmében megengedhető nem volt. Az egyetemes közgyűlés, bár elképzelhetőnek tartja, hogy a vonatkozó törvényes intézkedések megváltoztatása esetén az érdekelt egyházközségeknek egy olyan periódussal kell szfimolniok, amidőn az ingatlanok jövedelmezősége emelkedő tendenciát mutat, mégis helyesebbnek tartja, lia az illeték-egyenérték az ingatlanok mindenkori jövedelmezőségéhez és értékéhez simul : ezért az illeték egyenértéket szabályozó 1920. évi 34. t.-c.-nek ily értelemben való megváltoztatása érdekében a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter útján a m. kir. pénzügyminisztert megkeresi. 19. (Ivo.) Olvastatik a dunántúli egyházkerület felterjesztése, melyben a kereseti adó kivetése körül fennálló alábbi visszásság megszüntetése tárgyában intézkedést kér. A kereseti adó végrehajt si utasításának 16. §-a értelmében oly egyházközségekben, ahol a lelkész saját költségén alkalmaz segédlelkészt, adóügyi szempontból a lelkész kereseti adó alá eső járandóságaiból csak az esetben vonhatja le a segédlelkész alkalmazásával járó költségeket, lia a lelkésznek ebbeli minőségében nincs fc Id vagy ház haszonélvezete ; tehát a lelkész ezen költségeket kereseti adó alá eső jövedelmeiből adóügyi szempontból csak az esetben vonhatja le, hogyha csak készpénzbeli illetményei vannak. Az egyetemes közgyűlés figyelemmel arra, hogy a kereseti adó végrehajtási utasítása a lelkészek egves kategóriájára kétségtelenül sérelmes intézkedést tartalmaz, a m. kir.
