Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1935. november 15

34 56. 55. (Ky.) Az egyetemes tanügyi bizottság a következőket jelenti : Dr. Reil Lajos békéscsabai reálgimnáziumi igazgatót Magyarország kormányzója tanügyi főtanácsosi címmel tüntette ki, Molnár János békéscsabai igazgatótanító pedig elnyerte az 500 P-s Wodianer-díjat. Hosszú, érdemes szolgálat után nyugalomba vonultak : Mikola Sándor, a budapesti gimnázium igazgatója és Sulek József, ugyanennek az intézetnek tanára, Algöver Andor budapesti vallástanár, az Ifjú Évek ifjúsági lap megalapítója, Gerhardt Béla, a miskolci tanítóképző igazgatója, c. főigazgató és Bognár Károly, a soproni tanítóképző intézet gyakorló elemi iskolájának tanítója. Tanügyünk nagy veszteségére elhúnytak : Kovácsics Sándor pórládonyi, Németh Jenő ivánegerszegi, vitéz Szijj Gyula bakonyszentlászlói és Varga László békéscsabai tanító. Az egyetemes közgyűlés a kitüntetetteket szeretettel üdvözli, a nyugalomba vonultaktól hálával búcsúzik és az elhúnytak emlékének kegyelettel áldoz. 56. (Ky.) Az egyetemes tanügyi bizottság bemutatja az iskolák állapotáról, a nem evangélikus iskolákban folyt hitoktatásról és a konfirmációi oktatásról szóló 1934/35. évi jelentéseket. I. A miskolci jogakadémia. Hat nyilvános rendes, két nyilvános rendkívüli, két címz. nyilv. rendes, egy magántanár és két lektor működött. A hallgatók száma az I. félévben 349 (tavaly 357), a II. félévben 317 (tavaly 332) volt, ebből 49, illetve 43 evangélikus (tavaly 56, illetve 48). Már az átalakított épületben folyt a munka, új szervezeti és kormányzati szabályzat alapján. A könyvtár is külön helyiséget kapott, ami által továbbfejlesztése lehetővé vált. II. Középiskolák. Középiskoláink az elmúlt tanévben is hivatásuk magaslatán állva szolgálták egyházunk és nemzetünk ügyét. A sokhelyütt fennálló anyagi nehézségek ellenére is nemcsak a régi keretek között folytatták munkásságukat, hanem belekapcsolódtak az újabb pedagógiai-didaktikai irányzatokba is, így különösen az úgynevezett munkáltató tanításba s ez irányban szinte majdnem minden intézetnél találunk megfelelő intézkedéseket. A kőszegi leányiskola pedig megelőzve az ország összes középiskoláit, bevezette a munkáltató iskola egyik eszközét : a szakteremrendszert. Az 1934. évi XI. t.-c. a magyar középiskolák történetében korszakalkotó. Az egységes magyar középiskolát, a gimnáziumot hozza létre ; mivel evang. középiskoláink mind államsegélyesek, azért a törvénycikkben kifejezett szervezeti, illetőleg tantervi változásokat el kell fogadnunk. A mult tanévben egyébként az új tantervből az állam is csak két mozzanatot valósított meg : az osztályfőnöki óra bevezetését az I. osztályban és egyes helyeken az V. osztálytól kezdve az angollal párhuzamosan a görög nyelvet vezették be. Az osztályfőnöki órákról minden iskola elismeréssel szólt. Középiskoláink száma és eloszlása nem változott : van 7 fiú- és 3 leányközépiskolánk. Fiúiskoláink közül kettő gimnázium : a budapesti és a szarvasi, öt reálgimnázium : a bonyhádi, a soproni, az aszódi, a nyíregyházi és a békéscsabai. A nyíregyházi és az aszódi reálgimnáziumban a francia, a többiben az angol a kötelező modern nyelv. Leányközépiskoláink közül a budapesti és a nyíregyházi gimnázium, a kőszegi liceum. A középiskolák mellett internátusok működnek a következő intézetekben : az aszódi, a bonyhádi, a szarvasi, a nyíregyházi, a budapesti, a soproni fiú- és a kőszegi leányiskolákban. a) A fiúközépiskolákra vonatkozó statisztikai adatok a következők : Működött 92 rendes, 15 helyettes, 7 óraadó, 6 gyakorló, 4 internátusi felügyelő tanár. Vizsgát tett 2988 tanuló (tavaly 2840), ezek közül evangélikus 1266 (42-3%, tavaly 43*2%), protestáns 1769 (59-2%, tavaly 59-4%), keresztyén 2582 (86-4%, tavaly 867%). Előmenetelre nézve jeles 406 (tavaly 392), jó 769 (tavaly 700), elégséges 1276 (tavaly 1252), egy tárgyból elégtelen 364 (tavaly 344), több tárgyból elégtelen 187 (tavaly 119). Érettségizett 238 tanuló. Az egyes középiskolák értesítőiből a következő nevezetesebb adatokat említhetjük meg : 1. Az aszódi reálgimnáziumban változás történt az igazgatásban. Az elhúnyt Oravecz Ödön helyett a fenntartó testület Szever Pált választotta meg igazgatónak. Ugyanitt Csizmadia Györgyöt, aki már előbb három évig működött az internátusban, a fenntartó testület helyettes tanárrá választotta. Feltűnő Aszódon a vidékről bejáró tanulók nagy száma : 230 a 422 tanulóból. Ezeknek felügyeletéről a tanári testület gondoskodott. 2. A békéscsabai reálgimnáziumban Jéger József nyugalomba vonult, helyébe a kormányzó bizottság Dr. Tomor Jánost választotta. A kormányzó bizottság 1934. évi június hó 22-én tartott ülésén Dr. Reil Lajos igazgatót állandósította. A Kormányzó Ür Őfőméltósága Reil Lajost tanügyi főtanácsosnak nevezte ki. Az értesítő adatai szerint igen élénk munkáltató tanítás folyik a különféle természettudományi gyakorlatok terén. 3. A bonyhádi reálgimnáziumban Kiszely Géza nyugalomba vonult, az iskolai nagybizottság Gyalog Bélát választotta helyére. A.tanulók ellátásáról a nagyon olcsó tápintézet és internátus gondoskodik. Jelzi az értesítő, hogy az 1935/36. tanévre az internátus már új, modern épületébe költözik.