Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1935. november 15
22 magában kockázatot oly esetleges kifogás, mely azt vitatná, hogy kétszeres utóöröklés esete forog fenn, s ez alapon kíséreltetnék meg az egyetemes egyház öröklésének a meghiúsítása. Az egyetemes közgyűlés — a jogügyi bizottság javaslatát magáévá téve — a Johannita lovagrend magyar csoportja által kiállított és kommendátora által aláírott alapítólevelet jóváhagyja, az alapítványt elfogadja azzal a kötelezettséggel, hogy azt a rendeltetésszerű célra s az alapítólevélben meghatározott módon kezeli és használja fel s egyben kijelenti, hogy ezzel egyúttal teljes és végleges kiegyenlítést nyer az az igénye is, amelyet az egyetemes egyház néhai Dessewffy Géza volt tolcsvai lakos hagyatékával kapcsolatban nevezett örökhagyó végrendelete alapján egyébként a Johannita lovagrend magyar csoportjával szemben esetleg támaszthatna. Az e kijelentést is magába foglaló jóváhagyó záradékot a közgyűlés az alapítólevélre rávezetni rendeli. Egyben a közgyűlés hálás érzéssel örökíti meg a nemeslelkű örökhagyó : néhai Dessewffy Géza emlékét jegyzőkönyvében s az alapítványért köszönetet mond a Johannita lovagrend magyar csoportjának is, nemkülönben az ügy megértő lebonyolításáért özv. Dessewffy Gézánénak és báró Feilitzsch Bertholdnak, mint a Johannita lovagrend magyar csoportja kommendátorának. 17. (Ky.) A jogügyi bizottság bemutatja a »Szigethy Dániel és felesége, Halász Jozefa, Szigethy Lajos és felesége Brósz Erzsébet tanulmányi jutalomdíj alapítvány« alapítólevelének a jóváhagyására vonatkozóan érkezett miniszteri leiratot, nemkülönben Dr. Szigethy Lajos alapítónak az alapítólevél módosítását tartalmazó pótló alapítólevelét. A jóváhagyott alapítólevél az egyetemes egyház levéltárába helyeztetik. Az alapítványnak a pótló alapítólevél szerint történt kiegészítését az egyetemes közgyűlés elfogadja azzal a kötelezettséggel, hogy az alapítvány e részét is az alapítólevélben meghatározott módon és rendeltetésszerű célra fogja kezelni, illetve felhasználni s egyúttal az alapítólevél módosítását annak mindhárom példányára rávezetni rendeli ; a nemeslelkű alapítónak pedig az alapítvány gyarapításáért s példátadó egyházszeretetből fakadó áldozatkészségéért köszönetet mond. 18. (Ky.) Tárgyaltatik az alkotmány- és jogügyi bizottság javaslata a javadalmas egyházi tisztviselők haszonélvezetére, vagy használatára rendelt, egyházi tulajdont képező ingatlanok jelzálogi megterhelésének tilalmazása tárgyában. Az egyetemes közgyűlés egyetemesen kötelező határozatkép kimondja, hogy az egyházközségek a tulajdonukat képező azokat az ingatlanokat, amelyeknek mindenkori haszonélvezete, illetve használata egyházközségi tisztviselők hiványszerü javadalmazására van rendelve és lekötve, jelzálogul le nem köthetik. 19. (Ky.) Tárgyaltatik Nagy Lajos gyúrói lelkésznek a dunáninneni egyházkerület 1935 szeptember 5-iki közgyűlése jegyzőkönyvének 30. pontja alatt hozott határozata ellen beadott fellebbezése. Az egyetemes közgyűlés a felebbezést abban a részében, amely a fellebbező és a gyúrói egyházközség közötti elszámolás megejtésére vonatkozólag tartalmaz kérelmet — utalással az 1929. évi egyetemes közgyűlési jegyzőkönyv 26. pontjában foglalt határozatra s hivatkozással az E. A. 329. § c) pontjára is — elutasítja. Ugyancsak elutasítja a közgyűlés a fellebezésben foglalt azt a kérelmet is, hogy a fellebbező által fizetni tartozott perköltségek erejéig ellene vezetett végrehajtás során lefoglalt lelkészi kongruája egyelőre mentesíttessék az e végrehajtás eredményeképen abból eszközölt levonások alól, mert a foganatosított végrehajtás túlnyomó részben oly követelésekre vonatkozik, amelyek nem az egyetemes egyházat illetik. A fellebbezés azon részének az elbírálása végett pedig, amelyben a fellebbező a fejér-komáromi egyházmegyei törvényszék elnökségének 71/1935. sz. és illetve a dunáninneni egyházkerületi törvényszék elnökségének 495/1935. számú határozatával elrendelt végrehajtásra vonatkozólag terjeszt elő fellebbezési kérelmet, a közgyűlés — saját hatáskörének a hiányában — az iratokat átteszi az egyetemes törvényszék elnökségéhez s illetve az egyetemes felügyelőhöz. 20. (Z.) Tárgyaltatik a dunántúli egyházkerület-felterjesztése, amely tekintettel arra, hogy a lelkészek anyagi helyzetének romlása nemcsak a lelkészeknek és nem is csak egyházunknak ügye, hanem éppen úgy kihatással van a nemzetnek az életére is, mert igen fontos társadalmi és állami érdekek teszik kívánatossá és szükségessé, hogy a lelkészeknek törvénybiztosította jogai érvényesüljenek, valamint tekintettel arra, hogy a lelkészi kar magasztos hivatásánál fogva ezen a téren nem léphet fel az egyébként eléggé indokolható nyomatékkal és módszerekkel, kéri, hogy az egyetemes közgyűlés
