Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1934. október 26
10 A Református Presbiteri Szövetség rendezte országos református kiállítás megnyitásán egyházunkat távollétemben felkérésemre Dr. Zelenka Lajos egyházkerületi felügyelő, D. D. Raffay Sándor püspök, Dr. Szelényi Aladár egyetemes főjegyző és Dr. Rásó Lajos egyetemes főügyész voltak szívesek képviselni. A Presbiteri Szövetségnek azon bodrogkeresztúri ünnepségein pedig, amelyeket annak a történelmi jelentőségű eseménynek 200. évfordulóján rendeztek, hogy a világi elem az egyház életébe paritásos alapon bekapcsolódott, Dr. Zsedényi Béla jogakadémiai tanár látta el felkérésem alapján egyházunk képviseletét. A külföldi kapcsolatokról » szóló számadásomban az első megemlékezést von Hindenburg tábornagy, a német birodalom elnöke emlékének szentelem. Az élők sorából való elköltözése nemzetünket és annak kebelében egyházunkat is mélyen megrendítette. Benne nemcsak nemzetének és az egész emberiségnek, de az evangélikus egyháznak is egyik legnagyobb alakja dőlt ki a küzdők sorából. Amikor 1931 május havában hivatalosan Németországban jártam és részem volt abban a magas kitüntetésben, hogy Hindenburg elnök, aki később autogrammjával ellátott fényképének adományozásával is kitüntetett, személyesen fogadott, jóleső érzéssel tapasztaltam egyházunk sorsa iránt tanúsított meleg érdeklődését. Az emlékére a Deák-téri templomban rendezett gyászistentiszteleten egyetemes egyházunk képviseletében résztvettem és részvétiratot intéztem Dr. Müller német birodalmi püspökhöz és Mackensen budapesti német követhez, akik rendkívül meleg hangon mondtak köszönetet. A világ lutheranizmusát a lefolyt évben egy másik, súlyos veszteség is érte Meyer moszkvai püspök elhúnytával. A lutheránus világmozgalomnak egyik legbecsültebb alakja volt, a szovjet által megbontott és halálra ítélt oroszországi lutheranizmus összetartó ereje, akinek halála valósággal katasztrofális veszteség számba megy. D. Dr. Morehead professzornak, a Lutheránus Világgyűlés elnökének, Meyer püspökről írt nekrológját lefordíttattam magyarra s az egyházi sajtó szíves előzékenysége útján sikerült azt egyházunk egész nyilvánosságával megismertetnem. A Lutheránus Világgyűlés elnökével az elmúlt évben kevés írásbeli érintkezésem volt. A Lutheránus Világgyűlés áldásában azonban ezévben is részesültünk. Annak dán bizottsága 168-06 pengő, svéd bizottsága pedig 537'— pengő értékű adományt küldött. Az elszámoláshoz a dán testvérek kérésére egyházunk életéből néhány fényképet csatoltam. Mindkét összeget az egyházkerületek püspökeivel egyetértésben osztottam szét arra különösen rászorult intézmények és személyek között. A német lutheranizmussal való kapcsolatok köréből kiemelendő, hogy, mint mult évi jelentésemben már előre jeleztem, a Luther Márton születésének 450. évfordulója alkalmából Eislebenben rendezett ünnepségeken D. D. Raffay Sándor püspök prédikált, Kuthy Dezső egyetemes főtitkár pedig előadást tartott. Az ünnepségek után a Protestáns Világszövetség küldöttsége Wittenbergben a reformátor sírjára koszorút helyezett. A küldöttség vezetésére D. D. Raffay Sándor püspököt kérték fel, aki az alkalmat arra is felhasználta, hogy Berlinben a hivatalos egyház és egyes egyháztársadalmi szervezetek vezetőivel érintkezzék. Németországban Luther születésének, majd bibliafordításának jubileuma alkalmából többhelyt is játszódtak le jubileumi ünnepségek, amelyeken azonban a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel nem tudtam egyházunkat képviseltetni. Annál nagyobb örömünkre szolgálhat, hogy a sondershauseni Luther Akadémia ezévi konferenciáján is résztvett D. Dr. Prőhle Károly, theológiai fakultásunk jeles professzora, aki a megnyitóbeszéd tartására kapott megbízást. Az egyházunk képviseletében ott ugyancsak megjelent D. báró Podmaniczky Pál egyetemi tanárral együtt a megnyitás keretében átnyújtotta D. Stange profeszszornak a soproni theológiai fakultás tiszteletbeli doktori diplomáját. A konferencia D. Dr. Prőhle Károly professzort elnökségének tagjává választotta. A sondershauseni utat D. báró Podmaniczky Pál, egyetemi tanár, hemmeni útjával kapcsolta össze, ahol egyházunk képviselőjeként szerepelt a Protestáns Világszövetség és a Nemzetközi Belmissziói és Diakóniai Szövetség értekezletén és közgyűlésén, amely előbbi a másodelnöki tisztséget a következő ciklusra is Dr. Tomcsányi Vilmos Pál ny. miniszterre ruházta. A hollandiai LIemmenben ezen a kitüntetésen kívül egy másik kitüntetés is osztályrészünkül jutott. A részvételben gyengélkedés miatt akadályozott D. D. Raffay Sándor püspöknek a reverzálisról szóló értekezése felolvastatván, az abban foglalt gyakorlati szempontok általános figyelmet keltettek és a konferencia tárgyalásait erősen gyakorlatias irányba terelték. D. Dr. Prőhle Károly, professzor, sondershauseni útja pedig a Faith and Order nagyválasztmányának a svájci Hartensteinben tartott négynapos üléséhez kapcsolódott. Ezen felszólalt és kifejtette, hogy a mozgalomnak hatalmas krisztocentrikus hitvallássá és bizonyságtétellé kell magasztosulnia. Szerepének értékelése abban jutott kifejezésre, hogy beválasztották a theologiai bizottságba. A Nemzetközi Protestáns Vasutas Misszió III. konferenciáját Budapesten tartotta. Egyházunk részéről Broschko Gusztáv Adolf, lelkész, kiérdemült főesperes tartott üdvözlőbeszédet és írásmagyarázatot.
