Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1934. október 26

60 II. A lelkészképesítö bizottság. 9. §• Az egyetemes lelkészképesítő bizottságot a kerületek előterjesztése és javaslata alapján kerületenként az egyetemes közgyűlés alakítja meg a) az egyetemi theol. szaktanárok, b) a tudományos készültségükért, a gyakorlati egyházi életben végzett munkájukért és elért sikereikért köztiszteletben álló lelkészek, tanárok és világiak közül. 10. §. Az egyetemes lelkészképesítő bizottság közös gyűlésének tagjai : a püspökök, az egyházkerületi osztályok rendes tagjai, továbbá a 3. §-ban körvonalazott tárgykörre való tekintettel hivatalból való tagjai a hittudományi kar dékánja és prodékánja, illetőleg akadályozásuk esetén az egyetemi szabályzat, vagy joggyakorlat alapján illetékes helyetteseik, az egyetemes egyház ügyésze s a tanügyi bizottság elnöke. A közös gyűlések elnöksége : az egyetemes közgyűlés elnöksége. A határozatképességhez szükséges az elnökségen kívül nyolc tagnak jelenléte. 11. §. Egy-egy kerületi osztály tagjainak száma legalább négy, póttagjainak száma legalább kettő. A kerületi osztály elnöke a kerület püspöke, aki az elnökséggel járó összes jogokat (a bizottság összehívása, idejének, helyének kitűzése) gyakorolja. 12. §. A kerületi osztály ülésének határozatképességéhez szükséges az elnökön kívül három tagnak jelenléte. III. A lelkészjelöltek. 13. §. A lelkészképesítő vizsgálatra, illetőleg annak első részére (IV. fej. 21. § és az 1932. évi egyetemes jegyzőkönyv 11. pontja) jelentkezhetnek azon lelkészj elöltek, akik a) az evang. hittudományi kar tanulmányi és vizsgálati rendjében, valamint az egyetemes közgyűlés jogerős határozataiban megszabott tanfolyamokat elvégezték, a megállapított vizsgálatokat, nevezetesen az érettségi vizsgálatot latin és görög érettségivel, a hittudományi alapvizsgálatot és a hittudományi szigorlatot sikerrel letették és ezt hiteles bizonyítvánnyal igazolják ; b) továbbá az a) pontban követelt vizsgálatokon kívül ugyancsak hiteles bizonyítvánnyal igazolják, hogy a szigorlat letétele után (1932". é. egyet, jegyzőkönyv 11. p.) egy évet az egyházi hatóságoktól kijelölt valamely magyarországi gyülekezetben segédlelkészi, esetleg ideiglenes hitoktatói szolgálatban, vagy pedig valamely, szabályzataink által elismert külföldi egyetem evangélikus, esetleg protestáns hittudományi karán, elismert hazai, vagy külföldi evangélikus lelkészképző intézetben (theol. szemináriumban) tanulmányozással töltöttek, mely év segédlelkészi évül elfogadható ; c) akik az illetékes egyházi hatóság bizonyítványával igazolják, hogy erkölcsi kifogás alá nem esnek és egyház-, hitvallás- és nemzethűség szempontjából feddhetetlenek. 14. §. Azon lelkészj elöltek jelentkezése, akik a szigorlat után félévet töltöttek valamely külföldi egyetem hittudományi karán, vagy elismert lelkészképző intézetben és félévet segédlelkészi, vagy egyéb hasonló egyházi (ideiglenes hitoktatói) szolgálatban, szintén érvényes és ha egyéb gátló ok nincsen, vizsgálatra bocsátandók. 15. §. Az egyetemi szigorlattól a lelkészképesítő vizsgálat második részéig terjedő időből legalább egy évet, akár egyfolytában, akár két félévre felosztva, feltétlenül egyházi szolgálatban kell tölteni s a 13. §-ban megjelölt egyetemi, vagy lelkészképző intézeti tanulmányozás idejéből legfeljebb két félévnyi idő számítható be. 16. §. A vizsgálat első részére szóló jelentkezés ideje az egyetemi szigorlattól számítva egy év. 17. §. A lelkészjelöltek vizsgálatra az illetékes püspöknél jelentkeznek.