Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1934. október 26
46 101-102.— igen szép anyagi eredménnyel is — tartott Christananda, indiai missziói igazgató. Ez év júniusában volt nálunk és 26 nap alatt 34 gyülekezetet keresett fel, 44 alkalommal hirdette az igét. Az összes bevétel megközelítette a 2000 P-t. De maga a teljesítmény is olyan volt, ami az egyébként élénk missziói életet élő többi hazai felekezeteknél is párját ritkítja. Külföldi vendégünk volt még Chleboun Frigyes, herrnhuti misszionárius, Anstein János, a bázeli misszió lelkésze, Hoene Márton, poroszországi lelkész, Kühhirt Márton, a rajnai misszió lelkészjelöltje. November 4-én 2 heti körútra várjuk Meyner indiai missziói esperest, a Lipcsei Misszió munkását. Körutat tartottunk a Lipcsei Misszió indiai munkáját ismertető vetített képekkel. Ez volt az első alkalom, hogy képeket köröztünk. A fogadtatás szintén kedvező volt. A képek 23 helyen, körülbelül 40 alkalommal kerültek bemutatásra. Magában Budapesten tízszer. A kedvező tapasztalat arra indította Misszió Egyesületünket, hogy maga is szerezzen be vetítőgépet. Tervben van az is, hogy a reformátusokkal közösen filmet készíttetnénk a magyar evangéliumi missziói munkákat közösen érdeklő missziói képekkel, így Kunszt Irén kínai misszionáriusnő munkájának feldolgozásával. Szép munkát végzett a budapesti női csoport Kunszt Irén támogatásával. A női csoport az itthoni nyomor enyhítéséhez is igyekszik hozzájárulni. Vidéki munkaterületünkön Szarvas, Székesfehérvár, mint helyi egyesületek dolgoztak. Szépen folyt a külmissziói felelősségérzés ápolása ez idén is : Győrött, Kölesden, Ózdon, Lébényben, Kiskőrösön, Szekszárdon, Tokajban, Nyíregyházán és különösen Békéscsabán, ahol a nőegylet keretében ez évben kezdtek havi külmissziói összejöveteleket. A Lipcsei Misszió támogatására 1933-ban 4202 73 pengőt, 1934 folyamán pedig 1250-—pengőt küldtünk. Iratterjesztésünk forgalma megközelítette az 1000 pengőt. A Missziói Lapok 1700 példányban jelent meg. Ennek támogatására ez évben is mély hálára kötelező módon a dunántúli egyházkerület részéről D. Kapi Béla püspök úr 50 pengő segélyt volt szíves juttatni. Nagyon kívánatos volna, ha a többi kerületek is segélyeznék a lapot, tekintettel annak alacsony előfizetési árára és azon körülményre, hogy több helyen ingyen és kedvezményes példányokat juttatunk a lelkészek és egyházi egyesületek rendelkezésére. Ugyancsak segélyezte munkánkat az egyetemes egyház részéről D. Báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő úr őnagyméltósága. Ezen segély tette lehetővé, hogy egyházi elnökünk, Németh Károly a Lipcsei Misszió ez évi közgyűlésén május havában részt vehetett. Ez évre kiszabott munkaprogrammunkból csupán egyet nem tudtunk megvalósítani s ez Böhm Sámuel megszállt területen, Kicléden lévő szülőházának emléktáblával való megjelölése. Most e héten, október 27-é.n lesz 75 éve annak, hogy ez az első magyar evangélikus misszionárius Wayaban, az afrikai Aranypartok mentén trópusi láz következtében a misszionáriusok mártírhalálával elhunyt. Emlékét celldömölki konferenciánkon nagyobb nyilvánosság előtt újítottuk fel, abban a Vas megyében, amelynek ő maga is szülöttje volt. Az emléktábla elhelyezését azonban a fennálló feszült politikai helyzet folytán nem tudtuk megvalósítani. A gondolatról azért nem mondtunk le s reméljük, hogy a jövő évben megújítandó kísérlet ez irányban sikerrel jár. Az egyetemes közgyűlés a jelentést tudomásul veszi, a Missziói Gyermekszövetség megalakítását jóváhagyja és a Misszió-Egyesületet 25 éves jubileuma alkalmából — elismerésének kifejezése mellett — áldáskívánattal üdvözli. 102. (Ky.) A Luther-Társaság beterjeszti következő évi jelentését. A Luther-Társaság, bár valamennyi közintézetünkkel és magával egyházunkkal együtt érzi a nehéz idők nyomasztó súlyát, az általános anyagi válság miatt korlátolt mértékben folytathatta működését. Bár segélyforrásai elapadtak, a rendelkezésére álló gyér anyagi eszközökkel igyekezett híven megfelelni hivatásának, hogy hazai evangélikus egyházunknak irodalmi törekvéseit szolgálja s Isten országának útját egyengesse híveink lelkébe. Figyelme egyre fokozódó mértékben fordul azon szórványterületek felé, ahová egyházunk állandó munkaerőt nem állíthat és ahol az evangéliumi hit ápolásának úgyszólván egyetlen útja-módja az iratterjesztés. Ezt szolgálta elsősorban könyvadományaival, amelyek egyrészt gyülekezeti könyvtárak alapítására szolgáltak, másrészt kiosztattak a szegénysorsúak között (2560 füzet). Kiadványai — a jubileumok alkalmi kiadványai után — szintén ezt a célt tartják szem előtt. Legelső feladatának tekinti egy rövid, világos hitvédelmi kézikönyv kiadását, mivel D. Kapi Béla Hitiink igazsága és Az én vallásom a Krisztus vallása című művei elfogytak. Elnökének egyenes kívánságára e könyv megírását egy a fiatalabb nemzedékhez tartozó íróra óhajtja bízni. Folytatja az új tankönyvsorozatot, a kisebb iratok és a Luther-tanulmányok kiadását. Ha anyagi ereje engedné, szükséges volna evangélikus szellemű szépirodalmi és ifjúsági művek kiadása, egy új magyar, a legújabb kutatások eredményeivel számoló Luther-életrajz és hitvallási irataink népszerű kiadásának, egyes lutheri iratoknak népszerű füzetes kiadása. Foglalkozik egy »Egyháztörténet képekben« című munka előkészítésével és napirenden tartja a Magyar Postilla ügyét. Elhatározta oly elemi iskolai irkák forgalombahozatalát, amelyek borítékján egyházi nagyjaink képe, életrajza, közintézményeink ismertetése volna látható és olvasható. Reméli, hogy e vállalata visszhangra talál iskoláinkban.
