Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1934. október 26

38 TS-TT« alapján fennálló és az 1924. évi XXVIII. t.-c. rendelkezésének megfelelően : »A Nem Állami Tanszemélyzet Országos Nyugdíjintézete« néven fenntartandó intézet kötelékébe utalta. Ezen intézkedésével az 1914. évi XXXVI. t.-c. hatályát a hitfelekezeti tanítók nyugdíja­zási eljárására is kiterjesztette, amely törvénycikknek 25. §-a szószerinti szövegében alapja a felpanaszolt miniszteri eljárásnak. Minthogy ezek szerint törvényen alapuló s általános érvényű alkalmazásban álló miniszteri intézkedés képezi a panasz tárgyát s annak csak törvényhozási úton lehetséges hatályon kívül való helyezése alig remélhető, az egyetemes közgyűlés ezidőszerint nem látja célravezetőnek, hogy ellene a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felírjon s tőle annak módosítását vagy hatályon kívül való helyezését kérje. 74. (Ky.) A dunántúli egyházkerület közgyűlése arra kéri az egyetemes közgyűlést, írjon fel a tanügyi kormányhoz és kérje az elemi népiskolák részére megállapított öt érdemjegyfokozatnak a középiskolákban érvényes négy fokozatra való leszállítását. A tanügyi bizottság javaslatára az egyetemes közgyűlés felír a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy az elemi és a közép- és középfokú iskolák tanulóinak egyöntetű osztályozása érdekében rendelje el az elemi népiskolákban is a négy érdemjegyfokozat használatát a mostan használt öt helyett. 75. (Ky.) A tanügyi bizottság előterjeszti, hogy a dunántúli egyházkerület közgyűlése autonomiánk sérelmét látja a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 69.030/1934. sz. a. kelt rendeletében foglalt azon szempontokban, amelyeknek alkalmazását a miniszter minden állam­segélyes tanítói állás betöltésénél megkívánja, ezen kívánságának teljesítésétől téve függővé az állam­segély folyósítását. Jóllehet, az egyetemes közgyűlés meggyőződéssel helyesli, magáévá teszi s tekin­tet nélkül az iskola jellegére, minden tanítói állás betöltésénél alkalmazandóknak is tartja azokat az etikai, méltányossági és gyakorlati szempontokat, amelyeket a sérelmezett mi­niszteri rendelet megállapít s alkalmazni elrendel, mindazonáltal kénytelen hangsúlyozot­tan reámutatni arra, hogy a hitfelekezeti iskolák államsegélyezésének igénybevétele az iskolafenntartó egyházközségeknek törvényes joga s hogy törvényben biztosított ezen joguk­nak miniszteri rendelettel történő hatályon kívül való helyezése, avagy csak csorbítása is minden kétséget kizáró határozottsággal nemcsak az érdekelt iskolafenntartó egyház­községek, hanem egyben a közegyház jogsérelmét is képezné. Ezen sajnálatos lehetőség elkerülése végett az egyetemes közgyűlés, amíg egy­részt elvárja az iskolafenntartó egyházközségektől, hogy minden tanítói állás betöltésénél a már többször említett és minden elismerést, tiszteletet és gyakorlati alkalmazást meg­érdemlő szempontokat saját készséges erkölcsi elhatározásából is érvényesítse, ugyan­akkor tisztelettel és bizalommal arra kéri a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy az államsegély engedélyezését és folyósítását kizárólag a törvényben megállapított feltételek teljesítésétől tegye függővé. 7(>. (Ky.) A tanügyi bizottság bemutatja a dunántúli egyházkerület közgyűlésének fel­terjesztését, amelyben azt kéri, keresse meg az egyetemes közgyűlés a m. kir. vallás- és közoktatás­ügyi minisztert, hogy fegyelmi vétség terhe mellett rendeletileg kötelezze az állami anyakönyv­vezetőket, hogy a tanköteles gyermekek adatait vallási megoszlásuk szerint az illetékes lelkészi hivatalokkal közöljék, hogy az egyes vallásfelekezetek a gyermekek vallásoktatásáról idejében gon­doskodhassanak. A bizottság javaslatára az egyetemes közgyűlés megkeresi a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztert aziránt, hogy fegyelmi vétség terhe mellett rendeletileg kötelezze az 1921. évi XXX. t.-c. végre­hajtása tárgyában 1922. évi 130.700/VIII. a. sz. a. kelt rendeletével a tankötelesek nyil­vántartására felfektetett törzskönyv vezetőjét, hogy a tanköteles gyermekek adatait vallási megoszlásuk szerint az illetékes lelkészi hivatalokkal minden év július l-ig, tanév­közben történő jelentkezés esetében pedig a jelentkezéstől számított 8 napon belül közöl­jék, hogy az egyes vallásfelekezetek lelkészei a tankötelesek vallásoktatásáról idejében gondoskodhassanak. 77. (Ky.) A tanügyi bizottság bemutatja a dunántúli egyházkerületnek felterjesztését, amelyben arra kéri az egyetemes közgyűlést, keresse meg a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­tert aziránt, hogy figyelemmel az 1913. évi XVI. t.-c. 10., 11. és 12. §-aiban foglalt rendelkezésekre, intézkedjék a hitfelekezeti tanítók minősítése körüli eljárás egységes szabályozása iránt és ezzel szüntesse meg azt a bizonytalanságot, amely ezidőszerint a kir. tanfelügyelők és az egyházi hatósá­gok különböző szabályok szerint eszközölt minősítéséből származik. Az egyetemes közgyűlés a kérést indokoltnak és célszerűnek találja s annak szel­lemében a m, kir, vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjesztést intéz,

Next

/
Thumbnails
Contents