Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1933. november 10

43 és a bértérítési kötelezettség mellőzésével az anyagi rész rendezését kölcsönös természetbeni szolgáltatások útján eliminálta. Az egyetemes egyház a könyvtárat is több adománnyal gyarapította, továbbá az Otthon személyzetének szobáit -bibliával, énekes- és imakönyvekkel látta el. További könyvadományok : Dr. Sztehlo Dezsőtől 117 kötet és több füzet, Vidovszky Kálmánnétól férje hagyatékából 38 könyv és több füzet, Tamás fia jogainak kikötésével, egyelőre letétképen 37 kötet, Dr. Mágócsy-Dietz Sándortól több kötet és folyóirat. Áz Otthon ifjúságának és alkalmazottainak használatára kis házigyógyszertár létesült és automata telefon szereltetett fel. A zenekar értékes darabokkal gazdagodott. Az étrend gyökeres reformon esett át és a szabályzat egyes szigorúbb pontjain a kisbizottság a maga felelősségére az ifjúság örömére némi enyhítést vitt keresztül, amivel a meglévő állapotot szankcionálta. Az épület karbantartása nagyobb összegeket vett igénybe. Több helyiség festése, egyesek padozatának megújítása, a tusszoba gyökeres rendbehozatala, kályhák átrakása, a régi ablakok és ajtók egy részének renoválása, új biztonsági zárak felszerelése, mind-mind halaszthatatlan munkák voltak. De mindez távolról sem elegendő. Nagyobb befektetésekre volna szükség, hogy az épület állagának is ártalmára lévő és a modernebb berendezkedés érdekében nélkülözhetetlen munkálatok keresztülvihetők legyenek. Egy tornaterem létesítése is elsőrendű szükséglet. A szükségletek kielégíthetését azáltal is igyekeztünk biztosítani, hogy újabban olyan inasokat alkalmazunk, akik valamely, az Otthon életében hasznosítható mesterséghez is értenek és a kisebb munkákat elvégzik. E célból műhely is létesült. A gazdasszony munkanélküli asztalos fiát az Otthon asztalosaként alkalmaztuk. Munkabérének tetemes részét az Otthon nyújtotta ellátás fedezi. Hogy ily módon a tornyosuló világnézeti és gazdasági nehézségek mellett is minden vonatkozásban jó eredménnyel sikerül az évet zárnunk, legyen érte Istené a hála, s a Luther-Otthon új munkaévén is az ő áldása nyugodjék. Az egyetemes közgyűlés a Luther-Otthon működéséről szóló jelentést tudomásul veszi, köszönetet mond mindazoknak, akik az Otthont erkölcsileg és anyagilag támogatták, különösen Dr. Zsigmondy Zoltán főorvosnak, aki a legnagyobb készséggel és önzetlenséggel szolgálja az Otthon egészségügyét. Köszönetét fejezi ki továbbá Sándy Gyulának és Kuthy Dezsőnek a Luther-Otthon udvarán felállított és az egyetemes közgyűlés előestjén felavatott Luther-szobor létesítése s az Otthon megújítása körül kifejtett fáradozásaikért. Végül az egyetemes közgyűlés jóváhagyja az Otthon 1932/33. tanévi zárószámadását, a felmentvényt a szokásos fenntartással megadja és az 1933/34. tanévi költségelőirányzatot jóváhagyja. 95. (Sz.) Az egyetemes főjegyző beterjeszti a Luther-Otthon szemináriumi bizottság azon határozatát, amellyel a Luther-Otthonban lefolytatott, nélkülözhetetlenül szükségessé vált munkálatok költségeinek fedezésére a szemináriumi alapból 10.000 pengőig terjedhető összeget engedélyezett az egyetemes közgyűlés utólagos jóváhagyásának fenntartásával olykép, hogy ezen javítási és átalakítási munkálatokat, mint háztulajdonos, az egyetemes egyház végezteti el. Miután a szemináriumnak a Luther-Otthonnal kapcsolatban való létesítése vétetett tervbe, ilyen felhasználás mellett a befektetett összeg tulajdonképpen eredeti célját szolgálja. Az egyetemes közgyűlés a bejelentést tudomásul véve, jóváhagyja a szemináriumi bizottság azon intézkedését, hogy a szemináriumi alapból 10.000 pengőt az egyetemes egyház rendelkezésére bocsátott a székházában a Luther-Otthonnal kapcsolatban szükségessé vált javítási és átalakítási munkálatok eszközlésére. 96. (Sz.) Németh Károly, a Magyarhoni Ág. H. Ev. Misszióegyesület egyházi elnöke, beterjeszti az egyesület 1932/33. évi működéséről szóló jelentést. A Misszióegyesület 1932/33. munkaévét további fellendülés jellemezte. Nyári konferenciáját Kardoskúton rendezte meg az iratterjesztés barátainak körével s a helyi gyülekezettel karöltve, augusztus 15—18-án. A konferencián több, mint százan vettek részt az ország minden tájáról, ezek közt 33 lelkész. Őszi konferenciáját és közgyűlését Nyíregyházán tartotta. Alaptéma : »Mi teszi a missziói parancsot a legnagyobb paranccsá ?« A különböző alkalmakon mintegy 10.000 résztvevőhöz szólhatott az Ige. Úgy itt, mint Kardoskúton, a tanyavilág különböző pontjain is tartottak evangélizáló előadásokat az egyesület munkásai. A budapesti tagok havi óráján kívül Szarvason a helyi Misszióegyesületben, továbbá Cegléden, Győrött, Ózdon, Sopronban, Szekszárdon, Székesfehérvárt voltak hetenként, illetőleg havonként rendszeres összejövetelek. Székesfehérvárt fiókegyesület alakult. Nyíregyházán alakulóban van. Több helyen az ifjúsági egyesületek és vasárnapi iskolák is felvették munkájukba a külmissziót. Missziói offertóriumok, vallásos esték és napok tartása is fokozódik, de még többet lehetne tenni, ha az itthoni munka ellátására az egyesület szabadabb munkaerőket tudna beállítani. Budapesten női csoport alakult, Bezegh Sámuelné nagytiszteletű asszony vezetésével, a gyakorlati missziói munkák végzésére.