Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1932. november 18

27 À budapesti leánykollégium iránti nagy érdeklődést jelzi a növendékek növekvő száma (459). 44. Már 10 osztálya volt az intézetnek. Ehhez viszonyítva bizony kevés 8 rendes tanár s aránytalan a 12 óraadó. Az iskola tanulói a középiskolai versenyen 2 kitüntetést nyernek. Az íeredeti törzs — a polgári leányiskola alapításának jövőre lesz félszázados fordulója. A kőszegi leányliceum erős alapját képezi a jól szervezett internátus, melynek 72 tanulója volt. Különösen ki kell emelni a magas tantervvel dolgozó zongoratanítást. Uj tárgy volt a ritmikus torna és tánc. A nyíregyháza' Leánygimnáziumban feltűnő kicsi az evangélikusok O o-a (11.49). Nevezetesebb mozzanat volt az új fegyelmi rendtartás életbe léptetése, ez kötelezővé teszi az intézeti egyen ruha mindenütt való viselését. Érdekes, hogy gyorsírás tanulására nem akadt elég jelentkező. III. A két tanító- s az egy tanítónőképző intézetben összesen 526 tanuló tanult, ezek között evangélikus 347. Legnépesebb most is a miskolci intézet 216 növendékkel, de ezek között most is kevés az evangélikus. Összesen csak 73, de az arányszám a múlt évihez képest mégis javult. Ebből a szempontból legkedvezőbb a helyzet Sopronban, ahol 138 növendék közül csak 8 nem evangélikus. Szarvason 172-ből 28 a más vallású. Internátusban lakott 235, étkezett 287 növendék. Képesítő vizsgálatot tett s tanítói oklevelet nyert 109 jelölt, kántorit is 52. Miskolcon és Sopronban leventeoktatóképzés is folyt. Miskolcon megnyílt az önálló gyakorló iskola, úgy hogy most már mind a három intézetben a jelöltek gyakorlati kiképzése is biztosítva van. A három intézetben együtt 46 tanár és oktató tanított és nevelt. A miskolci intézet fenntartó hatóságát az internátusi épület kibővítésének és tornacsarnok megépítésének kérdése foglalkoztatja. A soproni intézet növendékei az egyházkerületi líceum tápintézetének jótéteményeit élvezték, mert a tanítóképzőnek önálló köztartása nincsen, ami nevelési szempontból hiány. A kisebbségi német nyelvi tanfolyam az elmúlt iskolai évben is működött s tudatosan szolgálta azt a célt, hogy nemzeti kisebbségi német tannyelvű népiskoláink részé rte a német nyelvet kellően értő, szóban és írásban tudó, nemzeti szempontból teljesen megbízható tanítókat képezzen. A szarvasi tanítónőképző intézet tatarozásá ra s felszerelésének gyarapítására a fenntartó egyházkerület az elmúlt iskolai évben is sokat áldozott, hogy az intézet régi .epületeit céljuknak minél megfelelőbbekké s egészségi és esztétikai szempontból mennél kevésbbé kifogásolhatókká tegye. IV. Az aszódi leánynevelőintézet 32 lapos értesítőjének vezetőhelyén Dr. Hittrich Ödön, kerületi tanfelügyelő, »Néhány gondolat az aszódi evangélikus leánynevelő-intézet továbbfejlesztéséről« címen a gazdasági irányú továbbfejlesztést propagálja. Nagyobb esemény nélkül zajlott le ez év, melyben 170 növendéke volt az intézetnek, ezek közül 52 bennlakó, 118 bejáró. 5 járt a továbbképzőbe, a többi polgári iskolai tanuló volt. Az evangélikusok száma 60 (36.70/0). Az igazgatón kívül 5 rendes tanár és 4 segédtanítónő működött. V. Az elemi és továbbképző iskolákban volt 717 rendszeresített tanítói állás. Ezek közül betöltve volt rendes tanítóval 655, segédtanítóval 25 s helyettes tanítóval 31, üresedésben volt 6 állás. A tanítók közül 107 nő. A tantermek száma 721, a tanítói lakásoké 570. Újonnan épült tanterem, vagy tanítói lakás 24. Az ifjúsági könyvtár kötetszáma 45.617, ez évi beszerzés 1.448, a tanítói könyvtáré 18.278, ez évi beszerzés 823, a köIcsöntankönyytáré 7.812, ez évi beszerzés 1.992 kötet. A mindennapi tankötelesek száma 39.749, akik közül 36.347 evangélikus, 1.072 református, 1.903 róm. katholikus s 427 más vallású. Nyelvi megoszlás szerint volt a mindennapi tankötelesek között 25.085 magyar, 8.043 német s 6.621 tót anyanyelvű. Továbbképző tanköteles volt isko Iáinkban 5.761, akik közül evangélikus vallású volt 5.392, református 80, róm. katholikus 265 és más vallású 24. Magyar anyanyelvű volt közülök 4.076, más 1.685. Evangélikus elemi iskola körzetébe tartozott, de nem evangélikus iskolába járt 8.512 mindennapi és 2.666 továbbképzős tanköteles. Iskolába nem járt 124 mindennapi és 150 továbbképzős tanköteles. Az elemi népiskolák összes bevétele 2.226,086.83 pengő, összes kiadása 2.200,891.13 pengő. Pénztári maradvány 25.195.70 pengő. VI. A konfirmációi oktatást az 1932. évben 279 lelkész, 14 segédlelkész, 2 vallástanár, 5 hitoktató, 76 tanító látta el és 4686 fiút, 4567 leányt, összesen 9253 konfirmandust tanított. Ezek közül 12—14 éves 8844, 14 éven felüli 409. Legtöbb 14 éven felüli volt a bányai egyházkerületben (292), legkevesebb a dunáninneniben : 10. A konfirmációi oktatás a helyi viszonyok figyelembe vételével a legkülönbözőbb időben vette kezdetét. A szorgalmi idő átlag 8 hét. A heti óraszám 2—24 között váltakozik. Az átlag heti 5 óra. A tanítás 287 gyülekezetben magyar, 8rban magyar és német, 7-ben magyar—tót, 52-ben német és 6-ban tót nyelven folyt le. A legelterjedtebb tankönyvek: D. Raífay Sándor, a sopronií lelkészikar (német nyelven is), D. Szeberényi Lajos Zsigmond, Ruttkay Sándor, Túróczy Zoltán, Mesterházy Sándor, Farkas Mihály és D. Geduly Henrik könyve. A dunántúli gyülekezetek igen jelentékeny részében a Kiss Samu és a Nagy—Kiss-féle konf. kátét használják. E két könyv azonban az engedélyezett tankönyvek jegyzékében nem fordul elő, úgyszintén a Czékus Zoltán és Czékus István-féle, valamint a Levélen használt leipzigi Káté sem.