Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1932. november 18

22 vánja az alapszabályok teljes átalakítását, így az Országos Luther Szövetség vezetőségének éppen 28. ezen a téren kell a közeljövőben munkáját végeznie. Tudomásul szolgál. 26. (Sz.) Beterjesztetik az Evangélikus Papnék Országos Szövetségének ez évi munkájá­ról szóló jelentés : A kistarcsai özvegy papnék Otthonába ez év márciusában központi fűtést vezettünk be 8.600 P. árban. Ehhez a Népjóléti Minisztériumtól Nagyméltóságú Pesthy Pál, kerületi felügyelő, úr közbenjárására 4000 P-t kaptunk. A hátralékos 4600 P befizetésére a cég három évi kamatmentes törlesztést nyújtott s ebből ez évben 1000 P-t befizettünk. Otthonunkat, Isten megsegítő kegyelmé­ben bízva, május i.-én nyitottuk meg. Ez idő szerint 12 lakója van. Nyáron át 2 nyaraló testvé­rünk is volt. Dacára annak, hogy Otthonunk még nincs teljesen benépesítve, már most is fenntartja önmagát, sőt állandó fejlődést mutat. Ez év szeptemberében kis gazdasági udvart létesítettünk. Imatermünket pünkösd I. ünnepén nyitottuk meg Kistarcsa és Kerepes szétszórtan élő evangélikusai számára. Azóta minden II. vasárnap van istentiszteletünk. Imatermünk részére özv. Győry Vilmosné ajándékából harmóniumot, ezüst urvacsorai kelyhet, ostyatartót és a dunántúli papnék adományából, valamint a befolyt offertóriumokból 30 széket szereztünk be. Erhardt Jó­zsefné, Theisz Piroska, Jakab Ivánné oltárterítőt, Dr. Gaudy Lászlóné oltári perzsaszőnyeget ké­szítettek. D. Kapi Béla, püspök, úr 12 énekeskönyvet, özv. Lőrincz Jánosné gyertyatartót adomá­nyozott. Ha Otthonunk felállításával csak azt értük volna el, hogy ezek a messze elszórtan élő ev. testvéreink saját vallásuk szerint ebben a kedves imateremben fohászkodhatnak a jó Istenhez, a papnék szövetsége ezzel is áldott munkát végzett volna. Csendes, kifelé talán alig látszó, de befelé annál bensőségesebb hittel és szeretettel igyekeztünk a lelkeket ébrentartani. A befolyó tagdíjakat bajban lévő özvegyeink felsegélyezésére fordítjuk. Erre a icélra ezidén 400 pengőn felüli összeg fo lyt be, melyet karácsonykor osztunk szét. Szövetségünk legközelebbi terve : felkarolni az ifjúság ügyét és azt nehéz, küzdelmes mun­kájában minden rendelkezésünkre álló eszközzel segíteni, mert teljes tudatában vagyunk annak, hogy a magyar ifjúság fejlődése a haza és egyház jövője. Szövetségünket a Nagyméltóságú és Főtisztelendő Egyetemes Közgyűlés jóindulatú szere­tetébe és erkölcsi támogatásába ajánljuk, hogy ennek védelme alatt Istennek lelke végezhesse bennünk továbbra is az ő áldott munkáját. Egyben bátrak vagyunk arra utalni, hogy fájdalommal látjuk a hazánk egységét megsem­misítéssel fenyegető, felekezeti békétlenkedéseket s mert ezeknek legfőbb okát az 1894. évi 32. t.-c.­ben látjuk, azzal a kéréssel fordulunk a mélyen tisztelt Egyetemes Közgyűléshez, hogy járjon közbe a kormánynál ennek megszüntetése érdekében. Az egyetemes közgyűlés a jelentést tudomásul veszi és megállapítja, hogy a Szö­vetség kérelme már egy korábbi határozattal elintézést nyert. 27. (Sz.) Tárgyaltatik a debreceni egyházközség felebbezése a tiszai egyházkerület folyó évi közgyűlésének 50. jegyzőkönyvi pontban hozott határozata ellen, amelyben a debreceni egyház folyó évi április 3.-án tartott közgyűlésének 3. b. jegyzőkönyvi pont alatt Lábossá Lajos, vallás­tanár, ügyében hozott határozatát a tiszavidéki egyházmegye folyó évi közgyűlésének 13. jegyző­könyvi pont alatt hozott megsemmisítő határozatának helybenhagyása által megsemmisítette. A jogügyi bizottság javaslata nyomán, az egyetemes közgyűlés a tiszai egyházkerület és a tiszavidéki egyházmegye nehezménye­zett határozatait feloldja és utasítja az egyházmegyét, hogy a debreceni egyház hivatko­zott határozatát az ellene beadott felebbezés folytán érdemileg bírálja el. Az egyetemes közgyűlés ugyanis nem látja fennforogni azon alaki hibát, amelyet a tiszavidéki egyház­megye és a tiszai egyházkerület határozataik alapjául elfogadtak, mert a közgyűlés meg­hirdetésében felvett ezen tárgysorozati pont »a lelkészválasztást megsemmisítő ítélettel kap­csolatos presbiteri javaslatok tárgyalása« minden az egyház viszonyait ismerő egyháztagnak lehetővé tette, hogy a presbiteri indítványokat és javaslatokat a közgyűlés előtt betekintse és azokról részletes tudomást szerezhessen. Tekintve pedig, hogy az E. A. 44. §-ának g. pontja az egyháztanács jelentését úgyis a közgyűlés tárgysorozatába veszi tel, természetes, hogy elég volt téve az E. A. 40. §-ában előírt azon kötelező rendelkezésnek, hogy az egy­házi közgyűlés a tárgyak megnevezésével hirdetendő meg. Miután az alaki hiba folytáni megsemmisítés ilyenformán elesik, de a felebbezés érdemi részében I. fokon nem bírál­tatott el, a határozatokat feloldani és a felebbezés érdemi elbírálását elrendelni kellett. 28. (Sz.) Tárgyaltatott Peschkó Zoltánnak, a pesti magyar egyházközség kántorának, fe­lebbezése a nyugdíjintézeti bizottság határozata ellen, amelyben három és fél évi szolgálati idejének be nem számítása miatt kéri a határozat megváltoztatását. Tekintve, hogy a nyugdíjintézeti bizottság a nyugdíj szabályzat 13. és 14. §-ainak alkalmazása mellett hozta meg határozatát és tekintve, hogy a felebbező által beszámítani kért 3 és y 2 évi szolgálati idő nem oly állomáson töltetett el, amely

Next

/
Thumbnails
Contents