Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1930. november 21

86 magyarokon kívül 3 másnyelvű. Az ismétlő iskolába járt 280 fiú, 301 leány, összesen 581. Ezek közül 91 nem evangélikus vallású és 1 nem magyar anyanyelvű tanuló. Mulasztott félnapok száma a mindennapi iskolában 30.288 igazolt, 4.503 nem igazolt, az ismétlő iskolában 2.660 igazolt, 690 nem igazolt. F) Hitoktatás a nem ev. iskolákban. A más jellegű iskolákba járó 29.436 tanulót 1.276 csoportban 404-en tanították. Mivel az adatokat nem egyforma szempont szerint mutatták ki az egyházközségek, az összesítést mellőzzük. A jelentésekből megállapítható, hogy a hitoktatás és a tanulók vallásos nevelése kellő buzgósággal és eredménnyel folyt mind a négy egyházkerületben. 1. A bányai egyházkerületben 50 lelkész, 26 vallástanár, 14 hitoktató, 48 ev. isk. tanító, 44 állami tanító, 40 községi tanító, 3 másféle tanító oktatott 488 csoportban nein evangélikus iskolába járó 12.114 fiút és 9.996 leányt, összesen 22.110 növendéket. A heti óraszám 1.788 volt. A hitoktatók díja az egyháztól 6.931, az államtól 44.539, összesen 51.470 pengő volt. Részletezés: 23 tanár tanított 1.232 gim náziumi, reálgimnáziumi és reáliskolai tanulót. 5 tanár tanított 102 tanító (nő-) képző-intézeti tanulót. 96 tanár tanított 2.076 polgári iskolai tanulót. 12 tanár tanított 245 egyéb középiskolába járó tanulót. 35 tanerő tanított 2.141 ipari és kereskedelmi tanoncot. 1 tanár 34 alsóbbfokú gazd. iskolai tanulót. 83 tanerő 3.470 ismétlő iskolai tanulót. 134 tanerő tanított 22.110 elemi iskolai tanulót. Az eredmény 40 % ban kiváló, 43% -ban jó volt. Általában az egyet, egyház által engedélyezett könyveket használtak. A tanítás több helyen szünetelt 2—4 hétig kanyarójárvány miatt. A legtöbb helyen a vallásos tanítás és nevelés folytán az evangélikus öntudat meglátszott a növendékeken. 2. A dunáninneni egyházkerületben a nem evangélikus iskolákban tanult az elmúlt iskolai évben 1.680 evangélikus vallású növendék. És pedig középiskolában 168, polgári fiú- és leányiskolában 119, tanítóképzőintézetben 2, iparostanonciskolában 168 s elemi népiskolában 1.223. Ezeket a növendékeket 157 csoportban, 116 iskolában, 169 heti órában 25 lelkész, 2 hitoktató, 5 állami tanító, 4 társulati tanító s 10 evangélikus egyházi tanító tanította. Az egyházkerület 4.400 pengőt juttatott a szórványhitoktatás díjazására s 1.450 pengő jutott az állami iskolai hitoktatásra. A jelentés megállapítja, hogy a hitoktatás általában az egész egyházkerületben buzgón folyt, de a legbuzgóbban s a legsikeresebben a nógrádi egyházmegyében, ahol hitoktatás nélkül egy gyermek sem maradt. A másik két egyházmegyében a szórványokban lakó tankötelesek hitoktatása még mindig sok gondot okoz s kielégítőbb megoldásra vár. 3. A dunántúli egyházkerületben a 280 nem evang. jellegű intézetbe járó 4.235 evang. tanulót 105-en oktatták ev. hittanra. Az előző évhez viszonyítva 223 tanulóval több. A hitoktatást végezte 61 rendes lelkész, 6 önálló hitoktató, 3 vallástanár, 1 helyettes lelkész, 8 segédlelkész, 2 tanár, 8 ev. népiskolai tanító, 5 állami tanító, 6 állami tanítónő, 3 községi tanító, 2 községi tanítónő. Evang. hitoktatásban részesült ezenkívül 150 réf., 14 másvallású tanuló. A hitoktatás 514 csoportban, heti 721'5 órában folyt. A hittanvizsgán megjelent 3.895 tanuló. A vizsga eredménye 208 csoportban jeles, 193ban jó, 39-ben elégséges, 74 csoportban az eredmény ismeretlen. 111 állami iskolába járt összesen 1.852 ev. fiú és leány; 100-zal több, mint tavaly. Az iskolatípusok szerinti eloszlásuk a következő: 49 elemi népiskolába 858, 2 ismétlőbe 24, 3 fémipari szakiskolába 13, 29 polgáriba 489, 4 reálgimnáziumba 63, 2 leányliceumba 75, 5 főreáliskolába 180, 6 felsőkereskedelmibe 53, 4 tanító- s tanítónőképzőbe 46, 3 tanonciskolába 17, 2 siketnémaintézetbe 8. 1 vakok intézetébe 14, 2 gyakorlóba 12. 75 községi iskolába járt 1.405 eV. tanuló; 11-gyei több, mint tavaly. Még pedig 22 elemibe járt 444 tanuló, 2 ismétlőbe 12, 4 kereskedelmi tanonciskolába 157, 25 iparostanonciskolába 563, 14 polgáriba 156, 1 női ipariskolába 5, 6 felsőkereskedelmi iskolába 68. 80 másfelekezeiti iskolába járt 876 ev. tanuló; tavalyhoz képest 109 tanulóval több. Részletezés: 36 elemibe járt 332 tanuló, 1 gyakorlóba 5, 12 polgáriba 135, 6 gimnáziumba 187, 6 reálgimnázumba 77, 3 felsőkereskedelmibe 19, 6 tanító-, tanítónőképzőbe 62, 1 óvónőképzőbe 3, 7 női ipariskolába 27, 2 leánygimnáziumba 29. 7 társulati iskolába járt a tavalyi 70 ev. tanulóval szemben 69. Apadás 1. 5 elemibe járt 56, 1 leányliceumba 11, 1 kereskedelmi tanonciskolába 2. 7 magániskolába járt 33 tanuló, tavaly 29, a plusz 4. Közülük 3 elemibe járt 13, 2 polgáriba 13, 1 tanítónőképzőbe 1, 1 kereskedelmi iskolába 6 tanuló. Konfirmációi oktatásban részesült a saját intézeteinken kívül a tanulóifjúságból .304, a tavalyi 236-tal szemben. A hitoktatók lakóhelyükön kívül 39 intézetben tanították a hittant. A nem evangélikus jellegű iskolákban végzett tanítóképzős növendékek közül 10-en tettek tanképesítőt vallástanból; közülök hárman kántorképesítőt is szereztek. 4. A tiszai egyházkerületben 10 lelkész, 1 vallástanár, 5 hitoktató, 2 ev. egyházi, 5 állami, 5 községi tanító oktatott nem evangélikus iskolába járó 722 fiút és 679 leányt, összesen 1.401 tanulót: és pedig 117 csoportban, 218 heti óraszámban. Részletezve: 7 tanár tanított 165 gimnáziumi, reálgimnáziumi és reáliskolai növendéket, 2 tanár tanított 28 tanító (nő-) képezdei növendéket. 15 tanár tanított 189 polgári iskolai növendéket, 19 tanító tanított 80 ismétlőiskolai növendéket, és 33 tanító tanított 813 elemi iskolai tanulót. Az óraszám megfelelő volt. Nagyobbfokú iskolai szünet nem volt, a tanítási eredmény megfelelő. Komoly vallásosság és evangélikus öntudat volt a növendékeknél észlelhető.