Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1930. november 21

82 alapkőletevő beszéde (Az igazi kincs), az épület építésének története, az alapkőletétel ünnepének leírása foglalja el igen helyesen a programmértekezés helyét. Az iskolát az egyetemes taniigvi-bizottság nevében Klaniczay Sándor, budapesti gimnáziumi tanár, látogatta meg. 2. A bányai egyházkerület békéscsabai reálgimnáziumának (40. 1., igazgató: dr. Reil Lajos) 488 beírt tanulója (tavaly 454, tehát lényeges az emelkedés) evang. 196 (40*66%), prot. 270 (55*32%), keresztyén 437 (89'5%). Feltűnő, hogy az evang. Csabán ilyen sok katolikus tanuló jár iskolánkba. 17 rendes és 3 helyettes tanár tanít; kiemelendő, hogy a Vidovszky Kálmán szabadságolása folytán helyére megválasztott Kirner Gusztáv vallástanárnak az állam még mindig csak helyettes-tanári illetményeket ad. — Az iskola múzeumot létesít az iskola történeti emlékeinek megőrzésére és a hagyományok nagyobb tiszteletére, amint az Aszódon Petőfi-emlékek gyűjtésével eddig is megtörtént. Minden iskolánk vezetőjének melegen ajánljuk ezt követésre. A Mekdesz munkáját az ifjúság körében melegen emeli ki a jelentés. A megszokott rendkívüli tárgyak mellett a német társalgási órákat húznám alá. Székely Vilmos tanártól búcsúzik az első cikk nyugalombavonulása alkalmával. — Megemlítjük, hogy az Egyetemes Tanügyi Bizottság kiküldöttjeként ez évben dr. Kubacska András, budapesti gimn. tanár, járt itt a természetrajz tanításának megszemlélésére. 3. A dunántúli egyházkerület bonyhádi reálgimnáziumában (72 1., igazgató: Faik Henrik) 347 (tavaly 348) beírt tanuló közül evang. 177 (51%), prot. 201 (59*08%), keresztyén 337 (91-11%); feltűnő itt is a katolikusok nagy száma. 15 rendes és 5 óraadó tanár működik. Megemlékezik az értesítő örömmel égy ötvenéves és több más iskolai találkozóról, melyek a volt tanítványoknak iskolájuk iránt való hálájára mutatnak. Élén Lövik Kálmán ünnepi beszéde áll Horthy kormányzóról, Hajas Béla verse ugyanez alkalomra. Meg kell vallanunk, hogy ilyen alkalmi beszédek közlésének nem vagyunk barátai. Gömbös Miklós, tanár, beszédét is olvashatjuk a megnyitó ünnepen a nemzeti zászló megbecsüléséről; végül Zerinváry János „Táborozásom Angliában" címen ír, aminek közlését helyeseljük; csak azt látjuk, hogy minden évben újra meg újra a cserkészet köréből van ilyen értekezés. Úgy látszik, ez az alakulat fejt ki az ifjúsági egyesületek között legélénkebb munkát. 4. A bányai egyházkerület budapesti gimnáziuma (80 1., igazgatója Mikola Sándor) 590 beírt tanulója lényeges emelkedést mutat az előző év 542-jéhez képest, sőt túllépte a két év előtti 580-at is. Evang. 226 (38*3%), prot. 315 (53*4%), keresztyén 482 (64-9%), s e statisztika a vallási aránynak kis rosszabbodását mutatja. 24 rendes, 5 óraadó tanár működött. Az évi tanulmányi versenyen harmadik lett az iskola, de a végleges helyezésnél még mindig az első helyet tartotta meg. — Mágocsy-Dietz Sándor egyetemi tanárnak, hajdani érdemes iskolafelügyelőjének képét leleplezte. A tanítás egyöntetűvé tételére nyilvános tanítási órákat is tartott a tanári kar kettőt; ez intézményt, — melyet Rátz László, igazgató, honosított meg oly szép sikerrel, nemes elgondolással, — minden iskolánknak követésre melegen ajánljuk. — Az értesítő élén Mikola Sándornak várdombi Simonyiról és iskolai alapítványáról szóló emlékbeszéde, Kubacska András tanárnak Mágocsyról való értekezése után Klaniczay Sándor „Az utolsó éjtszaka" (október 6), dr. Kerecsényi Dezső „A magyar szabadságharc és a korabeli francia közvélemény" (március 15) emlékbeszéde áll. — A tanári értekezletek fontosabb tárgyainak közlése (mint túlterhelés, új tanterv, érettségi szabályzat) talán nem egészen való értesítőbe. — Rendkívüli tárgyként szerepelnek német és francia társalgási órák; a fizikai gyakorlatok kiegészítik a modern tanító munkáját. S ebben az iskola igazgatója révén úttörő; vannak még biológiai gyakorlatok is. Szomorúan jelzem, hogy művészi rajzot a felső osztályok tanulói közül csupán 8 (nyolc) tanult, ami mutatja, hogy ennek a tárgynak régi nagy látogatottsága arra vezethető vissza, hogy a görög nyelv tanulása elől menekültek a tanulók a görögpótlóhoz, s nem a művészetek szeretete vezette őket a rajzórákra. — Az iskolával kapcsolatos és Klaniczay Sándor, tanár-eforus, vezetése alatt álló internátusban 36 növendék volt, s e létszámemelkedés és a megfelelő elhelyezkedés szép jövőt biztosít e fontos intézménynek. — A volt diákok egyesülete Rátz László, ny. igazgató, vezetésével élénk munkát fejtett ki. Rátznak a közelmúltban bekövetkezett halálát bizonyára nagy veszteségnek fogja érezni ez az egyesület. 5. A tiszai egyházkerület egyetlen fiúközépiskolája, a nyíregyházi Kossuth-reálgimnázium, (84 1., igazgató: Teltsch Kornél) 439 tanulója közül (tavaly 420, előző évben 446) evang. 90 (20'5%), prot. 238 (54-2%), keresztyén 314 (68*3%) ; itt is feltűnően sok a másvallású tanuló és sajnálatosan kevés az evangélikus. 14 rendes és 9 óraadó tanár tanított. Legfontosabb esemény a Rothermere-Diákotthon megnyitása volt, mely így ezt az iskolát is bennlakással látta el, e fontos szerv által a vidék számára is hozzáférhetővé tette: egyelőre 27 tanulót fogadott be, de kezdetnek ez is biztató jelenség. — Gacsályi Sándor, tanár, „A szimbolista költészet" c. értekezése nyitja meg az értesítőt, melynek beosztása igazán eredeti, amennyiben a tanári kar, tananyag, dolgozatok és szertárak után olvasható az iskolai év története, mely pedig élre kívánkozik. 6. A dunántúli egyházkerület soproni reálgimnáziumában (48. 1., igazgató: Hollós János) 291 (tavaly 279, állandóan emelkedő irányzat) növendék közül evang. 244 (909%), prot. 259 (95-9%), keresztyén az összes tanuló (100%). Ilyen vallási statisztikát egy iskolánk sem mutathat fel: igaz, hogy Sopronban könnyű ebből a szempontból a helyzet. 17 rendes tanár és 3 óraadó tanított. A minden iskolában megtartott ünnepeken kívül a soproni népszavazás évfordulójának megünneplése igen* fontos eszköz a hazafias érzés ápolására. A volt diákok találkozásai a ragaszkodásnak itten már hagyományos szellemét tükrözik. Érdekesség, hogy a tánctanítást magánintézetben tanári felügyelet alatt tartják. Abból indulnak ki, hogy helyesebb, ha ezzel a nevelő iskola törődik, mintha bizonytalan idegen kezekbe adja ki álszeméremböl, vagy más okokból.