Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1930. november 21

54 112. megbízza, hogy a jövő évi közgyűlés elé terjesszen újabb felosztási tervezetet, amely lehetőleg már hosszabb, ciklusos segélyezésre szóljon. Az adóalapi bizottságba az egyetemes felügyelő elnöklete alatt: dr. Sze­lényi Aladár egyetemes v. főjegyzőt, dr. Rásó Lajos egyetemes ügyészt és Hanz­mann Károly bizottsági előadót küldi ki, az egyházkerületek részéről pedig az egyházkerületi elnökségeket és egyházkerületenként 2—2 tagot, még pedig: Sár­kány Bélát, Bódy Pált, Okolicsányi Gyulát, Mihalovics Samut, szentmártoni Radó Lajost, Schöll Lajost, dr. Domjján Eleket és Zorkóczy Samut. 112. (Sz.) Kuthy Dezső ügyvivő beterjeszti az 1927. évi egyetemes közgyűlés ha­tározatával szervezett egyetemes nyugdíjintézet működéséről szóló, következő ügyvivői jelentését. Az 1927. évi egyetemes közgyűlés 105. jkv-i pontban foglalt határozatával meg­alapított egyetemes nyugdíjintézet 1930. évi működéséről szóló jelentésemet az aláb­biakban van szerencsém a Méltóságos és Főtisztelendő Egyetemes Közgyűlés elé ter­jeszteni. Mindenekelőtt egy felette örvendetes bejelentéssel tartozom. A nyugdíjintézeti bizottság a nyugdíjintézeti tőke egy részének házvétel útján való biztosabb és jövedelmezőbb befektetése érdekében elhatározta, hogy, amennyiben meg­felelő alkalom kínálkoznék, a nyugdíjintézet részére bérházat vásárol. A megfelelő ob­jektum kiválasztására és a vétel lebonyolítására albizottságot küldött ki. Ez az albizott­ság, amelynek megbízatása teljesítésénél különösen arra a két szempontra kellett figye­lemmel lennie, hogy a megvásárolandó objektum építkezésének a minősége megfelelő legyen és a befektetni szándékolt tőke megfelelő jövedelmezősége biztosíttassék, modern igényeket kielégítő, de mégis háború előtti, szolid építkezésű és olyan jövedelmezőségű bérházat igyekezett keresni, amelynek bérei nincsenek túl magas összegben megálla­pítva, tehát nem kell azok esésével számolni. Nagy körültekintéssel sikerült is meg­találni egy ezen szempontoknak teljesen megfelelő, alkalmas objektumot, amely az ügy­nek az albizottság által való minden részletre kiterjedt megvitatása után annak egy­hangú határozata alapján, 1930. évi április 30-án aláírt szerződés értelmében meg is vé­tetett. Az ötemeletes bérház Budapest II. kerületében, Margit-körút 62. sz. alatt és a Bu­dapest székesfőváros dunajobbparti részének 1576. számú telekkönyvi betétében A/l. sorszám, 13691. hrsz. szám alatt felvett 215 50 négyszögöl területen fekszik. Az épület vételára 500.419 pengő, szakértői, ügynöki, átírási és egyéb díjak és az illetékek összege 51.351 57 pengő, összesen tehát 551.770 57 pengő. Az épiilét, számítás szerint mintegv 6% -ot meghaladó jövedelmezőséget biztosít. A szerződésben a nyugdíjintézet terhére átvállaltatott a bérházra bekebelezett 6.000 angol font tőke, amely 185.192 pengő 31 fillérben tudatott be a vételárba. A bérház­nak a vétel idejében erősen megterhelt telekkönyvi lapja ezen átvállalt angol font teher leszámításával, miután a vételkor minden egyéb tehertétel kiegyenlítést nyert, teljesen tiszta. A bérházvétel ügyében hálára kötelező módon nagy fáradságot fejtett ki D. báró Radvánszky Albert, egyetemes felügyelő, akinek dr. Rásó Lajos, egyetemes ügyész, és Scliulek János, építész, bocsátották jogi, illetve építészeti szaktudásukat nagy buzgóság­gal és önzetlenséggel rendelkezésre. Az egyetemes nyugdíjintézeti bizottság mind velük, mind az egész albizottsággal szemben kifejezte 1930 június hó 17-én megtartott ülésé­ben, amely a bérházvételt tudomásul vette, őszinte elismerését és hálás köszönetét. A bérház házgondnoki teendőinek a végzését dr. Bálint Károly ügyvédtől, aki a bérház megvétele körül nagy buzgósággal működött közre, a nyugdíjintézeti bizottság fent hivatkozott ülésének határozatából november hó 1-i hatállyal dr. Rásó Lajos, egye­temes ügyész, vette át, akinek munkájában dr. Wagner Rezső segédkezik. A nyugdíjintézeti tőke biztosabb és a kamatláb leszállításával sem csökkenő jöve­delmezőségű elhelyezése egyéb intézkedések útján is biztosíttatott, még pedig részvény­és záloglevélvétel útján. A megvásárolt részvények és záloglevelek a következők: 1. Négy szavazatra jogosító, 1362 k—gysz., 702. lapszámú letét jegy szerint 5 darab 100, 14 darab 500, 1 darab 2.500 aranykorona névértékű Magyar Nemzeti Bank rész­vény, amelynek vételára P 21.750 40, deponálva a Magyar Nemzeti Bankban; 2. 7 darab á 1.000 dollár né. 269—275. számú 4 darab á 500 dollár né. 198—201. számú 10 darab á 200 dollár né. 218—227. számú 15 darab á 100 dollár né. 362—376. számú 10 darab á 50 dollár né. 173—182. számú, azaz 13.000 dollár névértékű 7 % -os Magyar Általános Hitelbank záloglevél, amelynek vételára P 70.365 64, — depo­nálva a Magyar Általános Hitelbank érdekkörébe tartozó Hermes Magyar Általános Vál­tóüzlet r.-t.-nál, 3. 10 darab á 1.000 dollár A) sorozat 568—577. számú, 10.000 dollár névértékű,

Next

/
Thumbnails
Contents