Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1930. november 21

34 16-18. intézetünk segítségére. Ugyanannyit gyűjtött és hozott össze a gyámintézet szegény gyülekezetek és intézmények támogatására. A nagy szeretetadományt, 2.711 88 P-t, Mende kapta meg, a központi gyűjtés az első évben 800 P-t jövedelmezett, ezt megosztottuk Kornádi és Tatabánya között. Ezenkívül 50-nél több gyülekezet, ill. intézmény részesült kisebb-nagyobb gyámint. segélyben. Hogy gyámintézetünk továbbra is és fokozott mértékben megfelelhessen feladatának, kérve kérjük egyet, egyházunkat, annak bölcs vezéreit s valamennyi tagját, szívleljék meg azokat az igaz és szent szavakat: jobb adni, mint venni. Kérjük az egyet, egyházat, hogy a közigazgatási költségből legalább a mult évi összeget bocsássa ez idén is a gyámint. rendelkezésére, és hogy gyámint. jegyzőkönyvünket vagy az egyet, közgyűlés jegyzőkönyvének függelékébe felvegye, vagy pedig annak nyomtatási költségeit viselje. Az egyetemes közgyűlés a jelentést tudomásul veszi és az adományozóknak a maga részéről is köszönetet mond. 17. (Sz.) Beterjesztetik az Országos Luther Szövetségnek 1930. évi működéséről szóló jelentés, amely a következőket tartalmazza: 1. Éppen abban az időben, amikor Országos Szövetségünk tavaszi munkaprogrammjának a végrehajtását kellett volna megkezdenünk, Szövetségünket olyan súlyos csapás és veszteség érte, amely nemcsak Szövetségünk ezidei munkáját bénította meg, de előreláthatóan még sokáig éreztetni fogja bénító hatását Szövetségünk munkájára. 1930. évi március hó 9-én áldásos és páratlanul eredményes lelkészpásztori munkája közben elszólította közülünk az Úr Országos Szövetségünk nagynevű igazgatóját: vitéz dr. Kendeh-Kirchknopf Gusztávot. Amióta köztünk volt, példátlan munkabírásának és munkakészségének a javát szentelte Szövetségünknek. A kezdeményezés, irányítás és végrehajtás munkájának a javarésze mind tőle eredt. Ezért folyó évi közgyűlésünket is elsősorban mélységes gyászunknak és vitéz dr. Kendeh-Kirchknopf Gusztáv emléke előtti hódolásnak szenteltük. 2. Közgyűlésünk az Országos Szövetség igazgatói állását Ruttkay-Miklián Gyula budapesti vallástanárral töltötte be. 3. Megállapította közgyűlésünk, hogy az elmúlt évben Szövetségünk minden anyagi eszköz híján szűkölködött. Ezért közgyűlésünk azzal a kérelemmel fordul a Méltóságos és Főtisztelendő Közgyűléshez, méltóztassék közgyűlési határozattal kötelezni az összes egyházközségeket arra, hogy a november 10-éhez, mint Luther Márton születésének évfordulójához legközelebb eső vasárnapon: minden év november hónap második vasárnapján offertoriumot tartsanak az Országos Luther Szövetség javára, s annak egész eredményét e vasárnap után közvetlenül küldjék be a Szövetségnek. E határozat végrehajtására kéressenek fel a püspök urak. 4. Elhatározta a Szövetségünk, hogy az alapszabályok módosítását s ezzel kapcsolatban a tagsági díjak megállapítása és rendezésének az ügyét —- a jelenlegi gazdasági viszonyokra való tekintettel — alkalmasabb időre halasztja. Az egyházközségek részéről az offertóriumokból nyerendő hozzájáruláson felüli szükségletét pedig addig is a tehetősebb egyháztagok önkéntes adományaiból igyekszik megszerezni. 5. Ha ilymódon a Szövetség megfelelő anyagi eszközökhöz jut, azok felhasználásával — mindenkor az ősztől tavaszig terjedő időszakban — megrendezni kívánja a nagyobb evangélikus gócpontokban az Evangélikus Napokat. Kérjük, hogy a fentebb kérelmezett értelemben határozni, egyébként jelentésünket tudomásul venni méltóztassék. Az egyetemes közgyűlés a jelentést tudomásul veszi és azt a 3. pontban előterjesztett kérelemhez való hozzászólás végett az egyházkerületekkel közli. 18. (Sz.) Beterjesztetik az Evangélikus Papnék Országos Szövetségének mult évi működéséről szóló, következő jelentése: Csöndes, szóval fel sem sorolható, áldott munkában telt el szövetségünk felett az elmúlt esztendő. A vasárnapi iskolák örvendetesen szaporodtak, azok vezetését egyre több papné vállalta, ami által a paplakok és a hívek közötti viszony mind bensőségesebbé lett. Nőegyletek alakításával a falun is sok helyen megpróbálkoztak papnéink, ami nemcsak a hitélet megerősödését, de az egymás iránti áldozatos szeretet megismerését és gyakorlását vonta maga után. Anyagi eredmények terén szövetségünk ezidei munkája messze elmaradt a mult évi mögött, aminek oka nem az érdeklődés csökkenésében, hanem az általános gazdasági leromlásban és abban a nehéz helyzetben keresendő, melybe a terményekben fizetett papi családok kerültek. Az általános vagyoni leromlásnak kell azt is tulajdonítanunk, hogy az egyetemes közgyűlés által az özvegy papnék kistarcsai Otthonára a mult évben