Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1929. november 15

67 2. Dunáninneni egyházkerület. Nem evangélikus iskolába járt 1589 növendék. És pedig középiskolába 176, polgári iskolába 115, tanítónőképzőintézetbe 2, iparostanonciskolába 180, elemi iskolába 1116. Olyan iskolában, ahol nagyobb számú növendékünk van 1073, szórványban 516 tanuló volt. A növendékeket 148 csoportban, 103 iskolában, 151 heti órában 23 lelkész, 2 hitoktató, 4 állami tanító, 4 társulati tanító, 8 evangélikus tanító és egyházközségi felügyelő tanította. A szórványban a hitoktatásra az egyházkerület 3990 pengőt áldozott. A jelentés a mindenhová kiküldött vizsgabiztosok jelentései alapján részletesen beszámol a hitoktatás eredményéről. Ez az eredmény általában jó, sok helyen, például Esztergomban, Salgótarjánban, Székesfehérvárott, de másutt is igen kiváló. 3. Dunántúli egyházkerület. A nem evangélikus iskolákban, nevezetesen 85 városban és községben működő 258 intézetben 89-en látták el, és pedig 62 lelkész, 1 vallástanár, 1 diakonissza, 6 ev., 12 állami, 4 községi, 2 társulati tanító és 1 theológiai hallgató. A tanulók száma 4012 volt, köztük 123 református és 1 unitárius. A tanítás 445 csoportban, heti 583 órában folyt. A vizsgákon 3530 tanuló jelent meg. A vizsga eredménye 189 jeles, 175 jó, 46 elégséges, 40 ismeretlen. 42 elemibe járt 701 tanuló, 4 ismétlőbe 38, 28 polgári iskolába 463, 23 középiskolába 527, a többi másfajta iskolába járt. Konfirmációi oktatásban részesült közülök 236. A hitoktatók lakóhelyükön kívül 56 intézetben tanítottak. N Az egyházkerület 4000 pengőt fordított a hitoktatásra. A jelentés megállapítja, hogy a hitoktatás munkája általában igen buzgón és eredményesen folyt. A hitoktatók nevetségesen, de egyúttal siralmasan csekély tiszteletdíjért, illetőleg fizetésért is odaadó lelkesedéssel buzgólkodtak. 4. Tiszai egyházkerület. 6 lelkész, 1 vallástanár, 4 hitoktató, 1 állami, 2 egyéb tanító 134 csoportban 1265 növendéket 188 heti óraszámban. A tanítás eredményéről nem szól a jelentés. A különböző fokú összes iskolákban általában, amennyiben az értesítők és jelentések alapján megállapítható, lelkes és buzgó munka folyt. Erről tanúskodnak azok a jelentések is, melyeket az egyetemes egyház részéről kiküldött iskolalátogatók küldtek be. Az elmúlt iskolai évben dr. Szelényi Ödön a nyíregyházi középiskolákat és a miskolci tanítóképzőt, dr. Böhm Dezső a kőszegi leányliceumot, Arató István a budapesti leánykollégiumot, Raskó Kálmán a budapesti gimnáziumot, Kubacska István a sajókazai elemi iskolát Neubauer János a tolnabaranyasomogyi egyházmegye több kisebbségi tannyelvű elemi iskoláját látogatta meg. A jelentések nagyon elismerőek, de bírálnak is, a követendő helyes útra is rámutatnak. Egyúttal az iskolalátogatók saját iskoláira is örvendetes eredményű lesz, hogy más iskola munkájába beletekintenek. így remélhetjük, hogy még jobban kifejlődik iskoláinkban az a különleges evangélikus jelleg, az a ,.lutheri" és ,,melanchtoni" lélek, mely négy évszázad óta. legnagyobb értéke egyházunknak. Budapest, 1929 november 12. Dr. Szigethy Lajos, egyetemes tanügyi előadó. Megjegyzés: Kár, hogy a kerületi jelentésekben néhol a számadatokban, másutt ezek kerületi összegezésében hibák vannak. Az egyetemes jelentés összeállításában a tanügyi bizottság jegyzője segítette az előadót.