Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1929. november 15

51 Ezen tőke elhelyezése: Magy. Orsz. Közp. Takarékpénzt, részvényben Tak.-pénztárban és készpénzben .... Tudomásul szolgál. 112-114. 73 73 pengő 84-57 „ Összesen . . 158-30 pengő - 113. (Sz.) Beterjesztetik az egyetemes levéltáros jelentése az egyetemes levéltár állapotáról: Egyetemes egyházunk levéltárára vonatkozólag jelentem, hogy az elmúlt közigaz­gatási év folyamán az 1918—1921. évi iratok rendezését a cédulakatalógus megfelelő ki­egészítésével befejeztem. A későbbi évek iratai még a felügyelői irodában irattárilag ke­zeltetnek. Az 1791. évnél későbbi keltezésű iratokat magában foglaló s még elődöm által megkezdett kéziratos katalógusnak és az egész levéltári katalógus használatát megköny­nyíteni hivatott Indexnek a folyó évben befejezhetőnek vélt kiegészítését és nyomdába adását azonban több, sürgősebb természetű s előbbre valónak talált teendő hátráltatta. Az egyik azoknak a meglehetős nagy tömegű, de az 1918 előtti évekből származó iratoknak a rendezése volt, melyek részint már elődöm betegeskedése idején adattak be a levéltárba — amikor ő már nagyobb munkát nem végezhetett —, részint, mint a leg­utóbbi zsinat iratai és az egészen a 70-es évekig visszamenőleg együtt kezelt tanügyi bi­zottsági iratok még sem évek szerint elkülönítve, sem katalogizálva nem voltak. Ezek közül a zsinati iratok már rendezve, naplózva vannak, míg a többiek rendezése stb. fo­lyamatban van. Minthogy továbbá lelkészeink gyakran érdeklődtek egyes könyvek iránt, melyek nek könyvtárunkban való meglétét megállapítani s azokat megtalálni — betűrendes kata­lógus hiányában — nagyon bajos volt, ennek a katalógusnak elkészítését is munkába vettem. Jelenthetem, hogy a régi (többnyire Mária Dorottya nádorasszony adományá­ból származó) könyvek, valamint a levéltárban kézikönyvtárként kezelt egyháztörténeti könyvek már katalogizálva vannak s most már csak néhai Baltik, püspök, könyveit s az egyetemes felügyelői iroda újabb szerzeményeit kell a betűrendes katalógusba bevezetni. Egyébként jelentem még azt is, hogy a könyvállomány szaporulata a lefolyt évben 101 darab. Mindezen munkálatok mellett természetesen gondom lesz arra is, hogy a levéltári katalógus III. füzetének és az Indexnek kiadása is mielőbb megvalósítható legyen. Ezidőszerint legnagyobb és legsürgősebb feladatom a néhai báró Podmaniczky Géza és hitvese, gróf Degenfeld-Schomherg Berta által alapított s az örökös, Degenfeld­Schomberg Pál gróf által egyházunknak ajándékozott kiskartali könyvtárnak Buda­pestre szállítása s annak az imaházi épület I. és II. emeletein való elhelyezése. A mai napig — helyszűke miatt — még csak 68 láda könyvet szállíttathattam be, de remélem, hogy a könyvtár berendezését — némi átalakítások után —- még a tél folyamán meg­kezdhetem, s a könyvtár legkésőbb a jövő év őszén megnyitható lesz. 114. (Sz.) Beterjesztetik dr. Scholtz Oszkár házgondnoknak az egyetemes egyház tulajdonát képező budapesti épületek 1928/29. évi kezelésére vonatkozó jelentése: 1. Az Üllői-út 24. sz. ház egyik üzlethelyiségének volt bérlője, Donáth Árminné — multévi jelentésemben említett — bérhátrálékat mindezideig nem fizette ki, s a követelés kellő kielégítési alap hiányában eddig behajtható nem volt. A bérlőnek a bérleti helyisé­gekben visszahagyott, csekély értékű ingóságait ugyanis a nagyszámú végrehajtató el­árvereztette s, bár törvényes elsőbbséggel bíró követelésünket bejelentettem, az árveré­sen befolyt összeg nyilván csak az árverési költséget fedezte. A követelést egyelőre még nyilvántartom s annak behajtását adandó alkalommal újból megkísérlem. A helyiséget újabban Kiss Lajos pékmesternek adtam bérbe, aki a bért rendesen fizeti. 2. Egyébként újabb hátrálék nincs, s az épületeknél ez évben nagyobb költséget igénylő tatarozásra sem volt szükség. A Luther-Otthon ajtóinak és ablakainak részbeni folytatólagos renoválására mintegy 420 pengőt költöttem. 3. A Szentkirályi-utcai bérház III. emeleti — kisebbik — lakását özv. Koller Jó­zsefnénak az új lakásrendelet alapján — a szeminárium, esetleg egyéb egyházi célra leendő igénybevétel végett — még májusban felmondottam, a lakó azonban az ügyet peres útra terelte. A per — melyben az egyetemes ügyész úr szíves segítségét is igénybe­vettem, — bírói egyezséggel nyert befejezést, mely szerint alperes a lakást — egyházi célra — 1930 február 1-én rendelkezésünkre bocsátani köteles. A jelentés tudomásul szolgál.

Next

/
Thumbnails
Contents