Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1929. november 15

34 51-52. mányi karhoz átiratot intéz. Egyben fölhívja a németnyelvű egyházközségeket és azoknak vezetőit, hogy hassanak oda, miszerint a német anyanyelvű ifjak minél nagyobb számban iratkozzanak be hallgatókul a theol. fakultásra. 52. (Z.) A Theol.-Otthon építő- és a Theol.-Otthon-bizottság előterjesztései alapján az egyetemes közgyűlés: 1. örömmel veszi tudomásul, hogy a Theológusok Otthona fölépült és az új épületet a bizottság 1929 szeptember hó 14-én átvette. Az építkezési elszámolás folyamatban van és bár a számadások még nem zárattak le, annyi máris megállapítható, hogy az építkezésnél többletkiadás nem mutatkozik, sőt inkább még megtakarításra lehet számítani. Az Otthon berendezési és fölszerelési költségeit is beleértve, mindössze körülbelül 10,000 P azon összeg, amelyet az egyetemes egyház előlegéből kell fedezni. Az új épület tűzkár ellen teljes értékében biztosíttatott; 2. örömmel veszi tudomásul, hogy az új épületet D. báró Radvánszky Albert, egyetemes felügyelő, D. Geduly Henrik tiszakerületi és D. Kapi Béla dunántúli püspökök közreműködésével fölavatta, illetve rendeltetésének 1929 október hó 12-én átadta. Ennek kapcsán köszönetet mond D. báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelőnek, aki az építkezést irányította, vezette és ellenőrizte, az építőbizottságnak, Ziermann Lajosnak, az Otthon helyi bizottsága elnökének és a bizottság minden tagjának, dr. Deák János otthonfelügyelő-tanárnak, Gerlóczv Gedeon építésznek, Stráner Gyula mérnök, építkezési vállalkozónak, akik személyes közreműködésükkel hozzájárultak az Otthon fölépiilhetéséhez; 3. tudomásul veszi a Theol.-Otthon felügyelő-tanárának az 1928—29. tanévről szóló jelentését és annak kapcsán a Theol.-Otthon feletti felügyelet gyakorlására D. Kapi Béla dunántúli püspököt kéri föl; 4. köszönetet mond mindazoknak, akik a Theol.-Otthont akár pénzbeli, akár természetben adott adományokkal, akár könyveknek adományozásával támogatták; hálás kegyelettel emlékezik meg arról, hogy néhai Kuzma István do monkosfai lelkésznek és nejének, néhai Czipott Vilmának emlékére, végakaratuk értelmében, az örökösök a Theol.-Otthon javára 500 P alapítványt tettek. Az alapítványt hálás köszönettel elfogadja és elhatározza, hogy az arról szóló alapítólevelet kiállíttatja; 5. tudomásul veszi, hogy a Theol.-Otthon készülőben levő szabályzata még némi kiegészítésre szorul. Fölhatalmazza az Otthon-bizottságot, hogy az Otthont ezen ideiglenes szabályzat alapján kormányozza. Végül felhívja az Otthon-bizottságot, hogy a végleges szabályzat tervezetét terjessze a jövő évi egyetemes közgyűlés elé; 6. hálás kegyelettel örökíti meg jegyzőkönyvében a Theológusok Otthona helyi bizottsága elhúnyt tagjainak, dr. Zergényi Jenőnek és Schleiffer Richárdnak emlékét; a bizottságot dr. Schindler András, dr. Heimler Károly, dr. báró Podmaniczky Pál és dr. Scheffer Oszkár rendes tagokkal kiegészíti és kimondja, hogy a bizottság megbizatását a jövő évre meghosszabbítja; 7. tudomásul veszi, hogy az Otthon 1928—29. évi számadásai átvizsgáltattak és rendben találtattak, amiért is Wojtech Vilmos pénztárosnak a fölmentvénvt a szokásos fenntartásokkal megadja és neki, továbbá Hanzmann Károly egyházkerületi főszámvevőnek, valamint Ziermann Lajosnak, az Otthon helyi bizottsága elnökének a Theol. Otthon pénztára körül teljesített fáradságos és odaadó munkájukért köszönetet mond; 8. tudomásul veszi, hogy a Theol. Otthon költségvetése 15,000 P bevételi és 15,000 P kiadási tétellel elkészült és azt jóváhagyja; 9. örömmel veszi tudomásul, hogy a Theol. Otthonnak az 1929. év január havától kezdve Laitinen Toivo, finn segédlelkész, személyében, akinek ellátási költségei fedezésére az egyetemes felügyelő 500 P segélyt utalt ki, külföldi bennlakója is van és elhatározza, hogy a Theol. Otthon rendes segélyén kívül egy ingyenes hely fenntartására évi 600 P-t szavaz meg, azzal, hogy ezen ingyenes helyet mindenkor egy finn, illetve északi, általában külföldi theológus élvezze; 10. köszönettel veszi tudomásul, hogy a Theol. Otthon belső díszítésére, illetve az áhítat emelésére az egyetemes felügyelő 1 nagvobb és 5 kisebb feszületet, 1 nagyobb és 5 kisebb Luther-képet adományozott, valamint hogy temploma képével már több gvülekezet megajándékozta az Otthont: kívánatosnak tartja, hogy e gyülekezeteknek példáját az összes hazai gyülekezetek kövessék, megajándékozván az Otthont templomuknak, iskolájuknak, vagy szeretetintézményüknek képével;