Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1928. november 16

51 mondtunk, hogy lakásukat hoszpiccá alakítsuk át, nem fogadta el a felmondást és a bí- 113-114. róság is úgy ítélt ez ügyben, hogy a lakók nem kötelesek elhagyni a lakást. így a hoszpic megvalósulása némi halasztást szenved. Ezekben foglaltuk össze évi jelentésünket, kérve annak tudomásulvételét és az abban foglalt kérések és felvetett gondolatok szíves meghallgatását, megszívlelését. Végezetül bemutatjuk az 1927—28. évi zárószámadást, amelyet a bizottság felülbírált és rendben talált, továbbá az 1928—29. évi költségelőirányzatot, kérve egyrészt a felmentvény megadását, másrészt a költségvetés elfogadását. Az egyetemes közgyűlés : 1. a jelentést tudomásul veszi; 2. örömét fejezi ki a felett, hogy Vidovszky Kálmán, igazgató, súlyos operációk után teljesen felgyógyult és jó egészségben vezetheti tovább az Otthon ügyeit; 3. köszönetét fejezi ki dr. Scholtz Oszkárnak és Kuthy Dezsőnek, továbbá Habán György szigorló orvosnak, akik az igazgatót betegsége alatt helyettesítették; 4. köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik akár istentiszteletek tartásával, akár előadásokkal segítették az Otthont legfőbb céljának elérésében: az ifjúság evangéliumi szellemben, evang. öntudatban való megerősítésében; 5. hálával veszi tudomásul Luther Mária nemeslelkű adományát és a hagyományozó emlékét kegyelettel megörökíti; 6. köszönetet mond a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének 500 P adományáért; 7. tudomásul veszi, hogy a hoszpic egyelőre nem volt felállítható, de a kisbizottságnak a mult évben e tárgyban adott megbízatást továbbra is érvényben tartja; 8. szükségesnek látja a Luther-Otthon kibővítését és megbízza az elnökséget, hogy ennek megvalósíthatása érdekében a kormányhoz felterjesztéssel éljen; 9. a bemutatott zárószámadásokat jóváhagyja, a kezelőknek a felmentvényt a szokásos fenntartással megadja, az 1928—29. tanévre szóló költségelőirányzatot tudomásul veszi és a bizottságot az utalványozási joggal felruházza. 114. (Sz.) Beterjesztetik a Luther-Társaság működéséről szóló jelentés. A Luther-Társaság 1920-iki munkaprogramul ja alapján folytatta működését. Kiadványaink részben tagdíj-illetményül szolgálnak, részint különálló kiadványok, amelyeket azonban a tagok kedvezményes áron szerezhetnek meg. Az 1928. évet jelentőssé teszi, hogy az „Ösvény" újra megindult, és remélhetőleg a következő évben az évnegyedes megjelenést pontosan betarthatjuk. Jelentős kiadványunk Böhm Károlynak, a legnagyobb magyar filozófusnak, egyházunk büszkeségének, alapvető munkájából, az „Ember és világá"-ból az V. kötet, „Az erkölcsi érték tana", amelyet dr. Bartók György egyetemi tanár a tanítvány odaadó buzgalmával rendezett sajtó alá. Pár év múlva követni fogja a befejező kötet, mely az esztétikát foglalja magában. Másik jelentős kiadványunk, mely most van sajtó alatt, D. Raff'ay Sándor püspöknek új-szövetség fordítása, amely 30 éves theológiai tanári és lelkészi tanulmánynak megérett és sokat ígérő gyümölcse. A Luther-Társaságnak 1928. évi kiadványai a fentieken kívül a következők: az „Elet és vallás" című sorozatból „Nemzeti újjászületésünk erőforrásai" Pröhle Károlytól, a „Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei" c. sorozatból „Magyar költők hitvilága" Tolnai Vilmostól, ,,Corclatus Conrád budai pap" Payr Sándortól és „Mit akarnak a magyar protestánsok?" D. Raffay Sándortól, Magyar arcképek, a Luther-Társaságban nemzetünk és egyházunk nagyjairól tartott beszédek, felolvasások és emlékezések. (Petőfi, Széchenyi, Deák, Jókai, Berzsenyi, stb.), „Korképek az egyház életéből" Gineverné Győry Ilonától. „Békesség néktek" Drummondtól. „Mária és Márta" Weitbrechttől. Huszár Gál imádságai. Ezen könyvek részben sajtó alatt vannak, részben pedig most kerülnek nyomdába. A következő esztendőre, Bethlen Gábor fejedelem halálának 300 éves fordulójára a Társaság megiratja Bethlen Gábor életrajzát, amely a Keresztyén hithősök sorozatban log megjelenni. Folytatjuk Luther iratainak füzetes kiadását. A Társaság munkássága a régi mederben folyt, előadások, vidéki ünnepek rendezése egészítette ki a rendes életműködés formáit. Idei közgyűlésünket Balassagyarmaton tartottuk, a városnak és megyének nagy részvétele mellett, amely alkalommal 4 tiszteleti tagot választott a társaság, özvegy Rudnay Józsefné, özvegy Győry Vilmosné, Szabolcska Mihály és dr. Mágócsy-Dietz Sándor