Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1928. november 16

15 bővebben számot. Itt a kérdéskomplexum egyes elvi jelentőségű részein kívül inkább 4. csak olyan vonatkozású eseményekre terjeszkedem ki, amelyekben nekem közvetlen szerep jutott. A középiskolai tanulóifjúság hitbuzgóságának és egyházhüségének ápolása terén nagy haladást tapasztalhatunk. Méltánylást érdemlő tevékenységet lejt ki ezirányban a budapesti vallástanári kar, amelynek rendezésében évről-évre megismétlődő alkalmai a csendes lelki elmélyülésnek eseményszámba mennek. Nem hagyható itt említés nélkül középiskoláinknak, de különösen is a dunántúli egyházkerület középiskoláinak ugyanezen célra törekvő munkássága sem. Az az átalakulás, amelyet az annyi káros befolyásnak kitett ifjúság lelki életében ettől a munkától várunk, míg egyfelől, úgy remélem, teljesedésre segíti azon óhajunkat, hogy iskoláink a mult értelmezésében fokozott mértékben legyenek necsak nevükben, de szellemükben is evangélikussá, másfelől biztosítja olyan evang. középosztály kitermelését, amelyre bízvást építhetjük fel egyházunk jövőjének a reménységét. Ennek a célnak szolgálatában áll az Algőver Andor, vallástanár, szerkesztésében újra megindult „Ifjú évek" című ifjúsági folyóirat is, amelynek néhány nappal ezelőtt megjelent, első száma nagy várakozásokra jogosít. Kiemelkedő jelentőségű esemény középiskolai tanításunk mult évi történetében, hogy az aszódi reálgimnáziumot a bángai egyházkerület átvette és a közeljövőre tervbevette számára modern épület emelését és vele kapcsolatban internátus létesítését. Tanáraink szaktudásának fejlesztése, tapasztalataik kicserélése és egységes szellem kialakulása érdekében nagy szolgálatokat tesz a Prot. Tanügyi Szemle, amelyet ismételten segéllyel támogattam. A mult évi egyetemes közgyűléstől vett meghatalmazás alapján az illetékes püspök előterjesztésére igazgatókká neveztem ki dr. Szigethy Lajos, Mikola Sándor és Bolla Lajos tanárokat. Bizonyos rendszert kellene ebben létesíteni és a többi egyházkerületek részéről is alkalmat kellene nyernem az ilyen elismerésre különösen rászolgált tanárok igazgatókká leendő kinevezésére. A tanítóképzés egyetemesítésének rég vajúdó ügyében a legutóbbi egyetemes közgyűlésen megtörtént az első érdemleges lépés, miután a bányai egyházkerület felajánlotta átvételre a szarvasi tanítónőképző-intézetet az egyetemes egyháznak. Ez a felajánlás annak idején nem hozatott a tanítóképzés általános egyetemesítésével kapcsolatba. Az egyetemes közgyűlés e tárgyban kiküldött bizottsága olyan megbízást kapott, hogy az átvételt, a jelen kögyűlés jóváhagyását előfeltételezve, esetleg véglegesíthesse is. A szarvasi tanítónőképzőintézet igazgatója szerződéstervezetet készített, amelyet a bizottság a tavasz folyamán megtartott ülésében tárgyalás alá vont. Miután azonban a bizottság megállapítása szerint a tanítónőképzőintézet vagyonának és az általa élvezett kedvezményeknek az állaga és jogi természete tisztázást igényelt főkép abban a vonatkozásban, hogy az intézetnek a bányai egyházkerülettől leendő elcsatolása és esetleges Szarvasról való elköltöztetése esetén mi marad abból és mi nem az intézet birtokában, illetve élvezetében, mivel továbbá a bányai egyházkerület püspöke részéről oly értelmű nyilatkozat hangzott el a bizottság ülésén, mintha a kerületnek szándékában állana átadás esetén az intézet által jelenleg elfoglalva tartott főépületéből annak kiköltözését kívánni, ami pedig az átvétel lehetetlennétételével egyértelmű, a bizottság felkérte dr. Mikler Károlyt az ügy egész anyagának beható tanulmányozására és véleményes javaslattételre. Dr. Mikler Károly megbízatásával kapcsolatban közvetett kérdésemre azt a közvetett jelentést tette, hogy mivel a bányai egyházkerület az intézetet már nem szándékozik átadni, a kérdés tárgytalanná válik. Az ezidei bányai egyházkerületi közgyűlés e tárgyban hozott határozatából arról értesülök, hogy a kerület tényleg megváltoztatta az átadásra irányuló szándékát. A kerületi közgyűlési határozatba azonban bizonnyal sajnálatos félreértésből olyan kitétel került bele, mintha az egyetemes egyház az átvételt maga sem szorgalmazta volna. Ez természetesen nem fedi a tényállást, aminthogy nem is fedheti, mert következetlenség lett volna az egyetemes egyház részéről, amely évek óta napirenden tartja a tanítóképzés egyetemesítését, hogy, mikor annak irányában az első elvi jelentőségű gyakorlati lépés befejezés előtt áll, még pedig hivatkozott közgyűlési határozat alapján, eltekintsen a keresztülvitel szorgalmazásától. Erre egyébként sem nekem, sem a kiküldött bizottságnak jogunk sem lett volna. A bányai egyházkerület megváltozott elhatározása az egyetemes közgyűlést befejezett helyzet elé állítja, amelyet sajnálattal tudomásul kell vennünk. Kifejezetten meg kell azonban állapítanunk, hogy az egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvének az egyetemes egyház eljárására vonatkozó, bizonnyal sajnálatos félreértésből származó kitétele a tényállásnak nem megfelelő. .4 miskolci tanítóképzőintézet építkezésének céljaira a tiszai egyházkerület által elnyerni óhajtott törlesztéses állami hozzájárulás biztosításában közremunkálván, örömmel jelenthetem, hogy e célra évi 7000 pengő engedélyeztetett, és ezáltal az építkezés keresztülvihetővé vált. Az elemi iskolai oktatásban nagy nehézségeket okoz a németnyelvű tankönyv hiánya. Annak rég sürgetett kiadása anyagi és más természetű nehézségeken és az állami 3*