Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1927. október 27

III. 104. honi evangélikus egyetemes egyház — úgyis mint adós —* az Üllői-út—Szenkirálv-uccai épületek vétele és kiépítése alkalmából az evang. egyetemes egyházi nyugdíjintézettől felvett s 1919. évi január hó 1. napján 365,604 kor., azaz háromszázhatvanötezer-hatszáznégy koronát kitett készpénzkölcsön tartozását az 1919—1927. évek folyamán az akkor érvényben volt jogszabályoknak és joggyakorlatnak megfelelően teljes összegében kiegyenlítette, sőt a nyugdíjintézetnek, mint volt hitelezőnek — idevonatkozó jogi kötelezettsége hiányában is — méltányosságból tartozását túlmenően is teljesített fizetéseket, — amint erről a magyarhoni evangélikus egyetemes egyház, illetve az evang. egyetemes egyházi nyugdíjintézet pénztári könyvei tanúskodnak. Mindezeknél fogva kijelenti, — mint hitelező — hogy az evang. egyetemes egyházzal, mint volt adóssal szemben, sem a tőke, sem pedig a kamattartozás tekintetében semminemű további követelése nincs. Az egyetemes egyházi közgyűlés — az e tárgyban meghallgatott egyetemes egyházi pénzügyi és jogügyi bizottságok jelentését is figyelembe véve — az evang. egyetemes nyugdíjintézeti bizottságnak a fentebb jelzett tartozás teljes kiegyenlítését megállapító illetékes és jogérvényes elismerő nyilatkozatát hozzájárulóan tudomásul veszi s a maga részéről is megállapítja, hogy az egyetemes egyháznak 1919 január 1-én a még 1902. és 1906. évekből származó 365,604'16 korona készpénzkölcsön tartozása volt a magyarországi ág. hitv. ev. ker. egyetemes egyház nyugdíjintézetével szemben, mely tartozás sem 1919-ben, az akkor érvényben volt jogszabályok és joggyakorlat értelmében, sem azóta, sem jelenleg az időközben érvényben volt és illetve jelenleg érvényes jogszabályok és joggyakorlat szerint nem esett és illetve nem esik valorizálás kötelezettsége alá. Minthogy pedig az 1919. év eleje óta a magyarhoni ev. egyetemes egyház a fentemlített tartozásának számszerű összegét nemkülönben az alapszabályszerű járulékot jelentékeny mérvben meghaladó összegeket juttatott a nyugdíjintézetnek és pedig 1919—1924-ig 242.515,203 korona 98 fillért, 1924—1927-ig 9.156.289,392 koronát, — ennélfogva az egyetemes egyház a mai napig történt mindennemű fizetésekkel nemcsak már régebben teljesen kiegyenlítette a nyugdíj intézettel szemben fennállott, fentemlített egész tartozását, hanem az ezt meghaladó mérvben eszközölt fizetésekkel — idevonatkozó minden kötelezettség nélkül — az anyagi helyzetét meghaladó mérvben kártalanította is a nyugdíjintézetet a pénz elértéktelenedéséből származott vesztességeért. Minthogy ilykép az egyetemes egyház az 1908-ban alapított régi nyugdíjintézettel szemben minden tartozását teljesen kiegyenlítette, sőt a régi nyugdíjintézettel szemben jogi kötelezettségét meghaladó mérvben tett eleget tartozáskiegyenlítési kötelezettségének, az egyetemes közgyűlés kimondja, hogy az egyetemes egyház mostantól fogva a régi nyugdíjintézetet semminemű további juttatásokban nem részesíti. Ezzel kapcsolatban utasítja az egyetemes pénztárt, hogy a jelen határozatnak megfelelő átkönyvelést még a folyó évben vezesse keresztül, valamint a többi alapítványoktól kölcsönvett összegeket fizesse vissza. 104. (Sz.) Tárgyaltatott az egyetemes nyugdíjintézeti bizottság jelentése és javaslata, melyben figyelemmel az 1918 óta lefolyt tragikus eseményekre, amelyeknek következményei, nevezetesen a nyugdíjintézeti tagok igen jelentékeny részének a magyar állam, valamint a magyarországi evangeliküs egyetemes egyház kötelékéből való kiválása, az államháztartás, továbbá egész gazdasági életünk s pénzrendszerünk összeomlása, egyetemes nyugdíjintézetünket is a legsúlyosabb válságba sodorták, végül fizetésképtelenné tették, az egyetemes nyugdíjügy gyökeres reorganizálására részletesen megindokolt javaslatot tesz, mely javaslatnak meghallgatása és megvitatása után az egyetemes közgyűlés kimondja : 1. hogy az 1908-ban szervezett egyetemes nyugdíjintézet mindazon tagjaira nézve, akik a trianoni békekötés folytán elszakadt területen maradtak s egyúttal a magyarországi ág. hitv. evang. egyetemes egyház kötelékéből kiváltak, a szabályrendelet 25. §. b) pontja és 46. §-a nyer alkalmazást, vagyis egyrészt nyugdíjigényüket s eddig folyósított nyugdíjukat elvesztik, másrészt a szabályszerűen kirótt és befizetett járulékok visszatérítésére igényük nincs. Vitás esetben a tagság kérdésében a nyugdíjintézeti bizottság véglegesen dönt; 2. hogy az elszakadt részeken maradt s a magyar állam, illetve a magyarországi ág. hitv. ev. egyetemes egyház kötelékéből kivált tagok, amennyiben e kötelékbe újból visszatérnek és az időközi tagsági és fenntartási járulékok kétszeres összegét a törvényes késedelmi kamatokkal együtt a mindenkori nyugdíjintézeti szabályrendeletnek megfelelően az újonnan létesítendő nyugdíjintézet pénztárába befizetik, igényjogosultságukat — időközi szolgálati éveik teljes beszámításával — visszanyerhetik ;