Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1927. október 27

III. 99. 99. (Sz.) Beterjesztietett a Luther-Otthon-szemináriumi bizottság jelentése a Luther­Otthon főiskolai internátus 1926/27. évi működéséről. Ez esztendőnek legkimagaslóbb eseménye a Luther-Otthon vezetésében történt vál­tozás volt. Ugyanis Kermeszky György, az intézetnek volt igazgatója, tizenhat évi buzgó, egész odaadással végzett munkája után nyugalomba vonult, hogy helyét átadja Vidovszky Kálmánnak, akit a békéscsabai Rudolf-reálgimnázium vallástanári szolgálatából hivott el az egyetemes egyház erre az őrhelyre. Vidovszky Kálmán a szellemi vezetést már 1927. évi február hó 2.-án átvette ünnepi keretek közt. Az anyagi ügyeket azonban Kermeszky György intézte június végéig, amikor az intézet teljes vezetése az új igazgató gondjaira bízatott. Az átvételkor az intézet vagyona 1139 P. és 62 fillér volt, részben készpénzben, részben követelésben (638.80 P.) a 201 leltári tételben felvett ingóságok értéke pedig 11.886 P. és 30 fillérben állapíttatott meg. A Luther-Otthonban ez évben is evangéliumi szellem uralkodott. Az intézet lakóit a kölcsönös szeretet és megbecsülés fűzte egy családdá. A vezetőség iránt tiszteletet tanú­sítottak. Magaviseletük ellen semmi panasz nem volt. Fegyelmi eset egyetlen egy sem fordult elő az egész év folyamán. A vallásosság mélyítésére gond fordíttatott. Az esztendőt istentisztelettel nyitottuk meg, mely után az összes otthontagok Urvacsorához járultak. Az évmegnyitó-istentiszte­letet D. Raffay Sándor püspök tartotta. Márciustól kezdve minden hó első vasárnapján egyetemi ifjúsági istentiszteletet tartottunk. Egy alkalommal Kuthy Dezső egyetemes főtitkár prédikált, egyébként az intézet igazgatója végezte ezt a szolgálatot. Ő tartotta az évet be­fejező istentiszteletet is. Az Otthon lakói minden este rövid áhítatot tartottak, mely köz­énekből, szentírásolvasásból és imádkozásból állott. Vasárnaponként szorgalmasan jártak az ifjak templomba. Az ifjúság szorgalma is kielégítő volt. Csupa jó colloquiumok és vizsgák igazolják ezt. Csak elvétve akadt egy-egy kevésbbé sikerült vizsga, vagy utóvizsgákon rendbe­hozott elmaradás. Félévet egyetlen egy hallgatónk sem vesztett. Az egészségi állapotok kifogástalanok voltak. Néhány muló, könnyű betegség adott csak munkát kitűnő, önzetlen orvosunknak, dr. Zsigmondy Zoltánnak. Mégis volt gyászunk. Otthonunk egyik legegészségesebbnek látszó tagja, Hrabovszky György, a húsvéti vaká­cióban odahaza, a szülői házban, izületi gyulladásban megbetegedett s az ebből keletkezett szívburokgyulladásban meghalt. Temetésén jelen volt az Otthon képviselete. A művelődés fokozását, az evangéliumi vallásosságnak és hazafiasságnak mélyítését szolgálta az a néhány előadás is, melyet a magunk szűk körében tartottunk meg. Egy alkalommal dr. Rásó Lajos, egyetemes ügyész, tartott előadást az Otthonban. Megültük március 15.-ét, rendeztünk egy igen szép Beethoven estét s megemlékeztünk nagy refor­mátorunk haláláról február 18.-án. Ugyancsak a művelődés szolgálatában állottak azok a vasárnapi séták, amelyek keretében tárlatokat, múzeumokat és híres épületeket néztünk meg. Két kirándulást is tettünk kisebbszámú részvétellel. Egyszer voltunk Visegrádon, a másik alkalommal pedig a budai hegyek között töltöttünk egy napot. Az ifjúsági élet élénkítésére megalakították az Otthon lakói a Luther-Otthon Ifjúsági Egyesületet, mely célul tűzte ki az önművelést, a vallásos és hazafias érzés ápolását. Február hó 27.-én szerény, de jól sikerült táncestét rendeztek ifjaink. E mulatság­legfőbb célja és eredménye a budapesti evang. társadalomba való bekapcsolódás volt. Az intézet iránt az 1926/27. esztendőben is élénk érdeklődés mutatkozott úgy, hogy minden helyet evangelikus ifjú foglalt el. Az Otthon tagjai közt volt: elsőéves 12, másodéves 22, harmadéves 10, negyedéves 6; technikus 20, jogász 17, orvostanhallgató 8, bölcsész 1, közgazdasági egyet, halig. 4; bányai kerületi volt 17, dunántúli 17, dunán­inneni 3, tiszai 8, erdélyi 2, felsőmagyarországi 3 ; lelkész-fiú volt 2, tanár-fiú 8. Itt említjük meg, hogy az 1927/28. tanévre az ellátási díjat havi 60 P-ben, a lakáspénzt pedig a szobák szerint havi 10—28 P-ben állapítottuk meg. A felvételi díj 3 P, könyvtári díj 4 P, zongorahasználati díj havi F50 P. A Luther-Otthon jövedelmét az ellátási díjakon kívül a következő adományok alkották: a téti egyház 8 P, a nagykanizsai 8 P, a népjóléti miniszter 240 P, a főváros 160 P, az egyetemes egyház 800 P adománya. Ezen adományoknak és a megtakarított összegeknek felhasználásával 3600 pengőt fordíthattunk az épület tatarozására, amely a háború óta nem esett át alaposabb javításon. Az Egyetemes Felügyelő Úr jóvoltából egyházunkon kívüli segélyforrásból Pásztory Jenő és Radnay Imre 50—50 P segélyt, az egyetemes egyház adományából pedig egyenként 80 P-t kaptak : Freytag János, Schärfei Aurél, Timár Sándor, Neumann Ferenc és Petőcz Ferenc. Pénzadományon kívül könyveket ajándékoztak az ifjúság könyvtára számára: Csuka Lajos 7 művet és Svehla János breznóbányai orvos hagyatékából örökösei 31 orvosi köny­vet, Mágócsy-Dietz Sándor 1 müvet. Amilyen örvendetes dolog, hogy minden esztendőben akad egy-egy jó szív, mely segítségére siet a Luther-Otthonnak, annyira sajnálatos, hogy ezen egyetlen egyetemi inter­nátusunk iránt még mindig nem általános a segítésre kész érdeklődés. Nincs otthonunk-

Next

/
Thumbnails
Contents