Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1926. november 11
12 3. Örvendetes pezsdülés észlelhető középiskolai tanárságunk és így középiskoláink életében. Az evangélikus tanáregyesület értékes évkönyvet adott ki. A közeli napokban pedig megkapta az engedélyt tanügyi közlönyének kiadására, minek érdekében én is interveniáltam és amelyre segélyt is engedélyeztem. A tanáregyesület magas színvonalú közgyűlésén dr. Mágócsy-Dietz Sándor, egyetemes tanügyi bizottsági elnök úr, volt szíves helyettesíteni. A középiskolai állami tantervhez az elmúlt év folyamán utasítás készült, s a középiskolai rendtartás kinyomatása érdekében is megtörténtek az előkészítő lépések. A középiskolai tanárok statusrendezésével kapcsolatban tanáraink érdekeinek megóvása szempontjából egyetemes egyházunk tanügyi bizottsági elnöke élőszóbeli tárgyalásokat folytatott a minisztérium illetékes osztályával. Nemkülönben a tanárok marasztalásával kapcsolatos állami rendelkezések során is lépéseket tett az egyház s az egyház tanárai érdekének megvédésére. Utóbbiról részletesebben a tanügyi bizottság fog jelentést tenni. Bár az államkormány részéről a fenntartással összekötött terhek könnyítése tekintetében ez évben sem történt semmi, ismételten hálára kötelező jóindulatot láttam fennforogni ama tényben, hogy a tanszemélyzet után fizetendő nyugdíj járulékteher könnyítésére 85.500,000 koronát bocsátott az egyetemes egyház rendelkezésére, amely a tanügyi bizottsági elnök úr meghallgatása után az egyes iskolafenntartók teherbíróképességének figyelembevételével osztatott íel középfokú intézeteink között. A kántorképzésre vonatkozólag a továbbképző tanfolyamokat illető, mult évi egyetemes közgyűlési határozattal összefüggésben Zalánfy Aladár zeneakadémiai tanár főorgonista úrnak egy javaslata kerül ma a közgyűlés elé, ahhoz csatlakozik a soproni tanítóképzőintézetnek kántorképzési és vallástanítási javaslata, amelyek a tanító és kántorképzés ügyét reményem szerint. értékes gondolatokkal gazdagítják. Az elemi iskolák életébe mozgást hoz az új állami tanterv. Kétségtelen, hogy a tanügyi kormány általában nagy figyelmet szentel a népoktatás kérdésének, amelynek elfogadását a miniszter úr kívánja egyházi iskoláinkra nézve is. Ez azonban csak átdolgozással, módosítással, vagy újjáalakítással vihető keresztül. Az eszme maga egyházunk részéről csak helyesléssel és méltánylással találkozhat, lévén épp a lutheri reformáció a népoktatás úttörője a világon. Amennyire hálára kötelező az államkormány készsége, amellyel az iskolák s a tanítólakok építésének ügyét előmozdítani igyekszik, ugyanakkora nyomatékkal kell kérnünk az országos népiskolai alapból épülő iskolák tanítói állásainak betöltésével kapcsolatosan kiadott rendelkezések oly értelmű megváltoztatását, amely iskola-ügyi autonomiánk és általában egyházi alkotmányunk szellemének megfelel. Erre nagy súlyt helyezünk. Hálás köszönettel adózom a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr azon gondoskodásáért, hogy egyenkint 695 drb. diapozitív képpel Minerva-rendszerű vetítőgépet ajándékozott négy elemi iskolánknak. A tanítói javadalmi búza sérelmes értékelésével szemben a tanító-egyesület elnökének megkeresésére felterjesztéssel fordultam a vallás- és közoktatásügyi kormányhoz. A tanügyi tárgykörbe vág egyet, egyházunknak az Embervédelmi Kiállításon történt részvétele. Térképet készíttettem Nagy-Magyarországról, amely a trianoni határ megjelölésével helységenként feltünteti egyházunk tanintézeteit. Továbbá grafikai munkát is rajzoltattam, amely egy, a lutheranizmus talajából sarjadt fán mutatja be csonkaegyházunk kultúrmunkáját. A kiállításon a Brit és Külföldi Bibliatársulattal együtt vettünk részt, amelytől a kiállítás céljaira rendelkezésre bocsátott szekrényért hálából egy sorozat bibliát és bibliarészt kapott egyházunk különböző nyelveken. Az év folyamán az egyetemes tanügyi bizottsági elnök úr kíséretében meglátogattam a budai egyház iskoláját, valamint a bonyhádi reálgimnáziumot, a bonyhádi és hidasi gyülekezeteket és elemi iskolákat. Nem mulaszthatom el ehelyütt is őszinte köszönetemet tolmácsolni a dunántúli egyházkerület, valamint a tolna-baranya-somogyi egyházmegye, mint a bonyhádi reálgimnázium fenntartó hatósága, elnökségének, de egyben a meglátogatott gyülekezetek és tanintézetek vezetőségének is azért a szíves készségéért, amellyel fogadni és feladatom teljesítésében engem támogatni szívesek voltak. A benyomás, amelyet a bonyhádi reálgimnáziumról, annak internátusáról (amelynek fejlesztését közegyházi érdeknek tartom) továbbá a bonyhádi és hidasi elemi iskolákról nyertem, a lehető legkedvezőbb. Ez az utam is megerősített abban a tapasztalaton alapuló meggyőződésemben, hogy a Dunántúl egységes szelleme rányomja ott a bélyegét minden intézményre, anélkül azonban, hogy uniformizálna, mert minden intézménynek meghagyja és szabadon engedi fejlődni sajátos karakterét, amelynek alapján ott minden intézet egy-egy' típus. Ez az egységes szellem nemcsak iskolai, de egyházi téren is érvényesül. S ha ennek létrehozása a mult érdeme, bizonyos, hogy fenntartása és konzerválása a jelen vezetést, dicséri. Kapi Béla püspök úr belmissziói munkaprogrammja, aki különben az elmúlt évben egy értékes szépirodalmi művel is gazdagította egyházunkat, olyan tényező ez egységes szellem ápolásában és olyan kihatással van egyházunk egész belmissziói életére, hogy jelen közgyűlésünkön sem maradhat említtetlenül. Annyival is kevésbbé, mert a misszió ügyének különös figyelmet szentelek és egyházmentő jelentőséget tulajdonítok.
