Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1925. október 22

12 3. amelyek sorából különösen Esztergom jelentőséget kívánom kiemelni. A Kalocsán élő evangélikusok összegyüjtögetése is megtörtént és legközelebb ott is íog evangélikus istentisztelet tartatni. A legelső evang. istentisztelet Kalocsán. Az egyetemes egyház felhívta volt a honvédelmi kormány figyelmét -arra, hogy a róm. kath. helyőrségi templomba nem róm. katholikus keresztyének, tehát protestánsok számára felvilágosító elnevezés alatti előadások hirdettettek és kérte azok ott szándékolt megtartásának a betiltását, mert kézenfekvő, hogy nem tarthattuk megengedhetőnek, hogy mintegy hallgatólagos beleegyezésünkkel más vallású lelkészek foglalkozzanak a mi híveinkkel. A kért intézkedés megtörtént. • Egyetemes egyházunk misszionáriusaival nemcsak idehaza végeztettem missziói munkát. A hamburgi kikötőben dr. Helle Ferenc és Fürst Ervin dicséretes buzgalommal és szép eredménnyel látták el a nyár folyamán 6—6 héten keresztül a kivándorló missziót. Ugyancsak a misszió ügyét szolgálta Kuthy Dezső egyet, misszionárius két németországi útja. Előbb a Kontinentalverband für Innere Mission und Diakonie szűkebb bizottságának dresdeni ülésén vett részt, majd a hamburgi misszió és a Németországban felállítani szándékolt magyar lelkészi állás ügyében folytatott tárgyalásokat Dresdenben, Berlinben és Hamburgban. Ezen útjain nyerte meg a német belmissziói központi bizottság ügyvezető igazgatóját a Bethlen-Szövetség ezévi reformációi emlékünnepélyének egyik ünnepi szónokául. Füllkrug Gerhard dr. úr ezen útjával kapcsolatban néhány vidéki egyházközségünket is meglátogatja, egyházi viszonyainkat tanulmányozandó. Az sem maradhat megemlítés nélkül, hogy az egyetemes egyház közegei egyengetik Ausztriában és Németországban egy a reformáció emlékhelyeinek és a német evang. egyház belmissziói intézményeinek megtekintését célzó tanulmányi kirándulás útját. Az itthoni misszió ügyét véltem szolgálni azáltal, hogy a Fébe diakonisszaintézetnek vallásos összejövetelek tartására átengedtem az egyetemes egyház Üllői-úti imatermét. Belmissziói célt szolgál az a gondolatom is, amelyet a közgyűlés különös figyelmébe ajánlok, hogy a Luther-Otthon igazgatói lakásából ez Otthon céljaira átengedett nagy szoba rendeztessék be Hospiznak, ahol vidékről feljövő lelkészek szerény ugyan, de egyben olcsó szállást kaphatnának. Egy igen fontos ügyet ajánlok a t. közgyűlés figyelmébe. Miután a reformáció emléknapja, amint ezt a tavaly tapasztalt reformációi emlékünnepi nagy megmozdulás megmutatta, átment egyházunk népének, sőt az egész magyar protestantizmusnak köztudatába, indítványozom, mondja ki a egyetemes közgyűlés, hogy a reformáció emlékünnepe az idei ünneptől kezdve hivatalos evang. ünnepnap, amely minden gyülekezetben ünnepi istentisztelettel tartandó meg. Ez a kormánynak is megfelelő intézkedések megtétele céljából bejelentendő volna. A missziói céljait igyekeztek előmozdítani azók a segélyek is, amelyeket az alábbi ' célokra folyósítottam. Egy missziói oltár költségeinek részbeni fedezésére 3.000,000 korona, a Luther-Otthonnak énekeskönyvek beszerzésére 4.000,000 korona, — a Luther-könyvtár és Múzeumnak 5.000,000 korona, az Evang. Lapjának a sajtóalap kamatai — majd külön 5.000,000 korona, a kelenföldi egyházközségnek templomépítésre 10.000,000 korona, két nagyon szegény egyházközségnek rendkívüli viszonyaira való tekintettel összesen 2.000,000 korona, dr. Gunesch Károly theológusnak, aki Strassburgban és Párisban híveinket gyűjtögette és istentiszteleteket tartott, 4.000,000 korona, Farkas Győző lelkésznek külföldi tanulmányi segély címén 5.000,000 korona, Duszik Lajosnak ugyanazon célra 2.000,000 kor, Gaudy Lászlónak ugyancsak külföldi útra 3.000,000 korona, mely segélynek, útja jövőre halasztatván, akkor esetleg felemelt összegben leendő folyósítását kérte. Utoljára hagytam missziói jelentésem során annak bejelentését, hogy az egyetemes levéltár részére a vállalkozást ezáltal támogatandó egyetemes egyházunk részéről, dr. Masznyik Endre nyug. theol, akad. igazgató Újtestamentom-fordítását 20 példányban szereztem be. Úgy vélem, nem mehetünk el e tény mellett anélkül, hogy az elismerés és hála hangján meg ne emlékeznénk dr. Masznyik Endrének ez örökbecsű művéről, amely zamatos magyarságával sokak számára teszi az írásban érthetővé azt, ami számukra eddig érthetetlen volt, s így tovább folytatja majd a magyar protestantizmus életében azt a munkát, amelyet dr. Masznyik Endre hosszú évtizedeken át végzett volt áldással egyházunk köré. ben:, Ieltárva a lelkészi pályára készülők és egyházunk művelt közönsége előtt a biblia titkait. Egyetemes felügyelői minőségemben igyekeztem ez évben is személyes megjelenéssel és írásban résztvenni örömben és gyászban mindenütt, ahol azt hivatásom tiszte és szívem együttérzése megkívánta és igyekeztem személyes meggyőződést szerezni arról, hogy mindenek ékesen és jó renddel vannak-e. Mindezekről az alábbiakban kívánok beszámolni. Két ízben vezettem egyházunk küldöttségét a miniszterelnök, kultusz és pénzügyminiszter urak elé államsegélyeink ügyében, egyízben pedig a kelenföldi egyházközség küldöttségének élén jártam telek ügyében a székesfőváros főpolgármesterénél. Résztvettem a kerületi elnökségekkel és egyetemes egyházunk egész tisztviselői karával Soltész Eleméitábori püspök úr ünnepélyes beiktatásán, akit már kinevezése alkalmából üdvözölt volt egyházunk, de akit ez alkalomból is bizalommal köszönt. Megjelentem a lelkészegyesület konferenciáján és üdvözöltem azt. A Luther-Társaság és az Egyetemes Gyámintézet közgyű-