Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1923. október 25

16 21 25. és tudomásul szolgál, hogy a Scháfer-féle \%gyonból egy önálló alapítvány létesült, melynek csupán kezelő intézőségébe választ a debreceni ev. egyház tanácsa négy tagot. 22. (Sz.) Báró Kaas Albert a Luther-Szövetség 1923. évi működéséről a következő jelentést terjeszti be : Egy esztendeje — úgymond — annak, hogy e teremben a Luther-Szövetség elnökévé választatván, programmbeszédemet elmondottam, teljes mértékben át lévén hatva a Dunántúli Luther-Szövetség és az Országos Evangélikus Szövetség egyesülése nagy horderejének a tudatától. Sajnos, anyagi eszközök nem állottak olyan mértékben rendelkezésemre, hogy ma nagy, kézzelfogható eredményekről tudnék beszámolni. De azért nem voltunk tétlenek ! Elmentünk mindenüvé, ahova hívtak, megalapítani, s ahol már megvolt, megerősíteni a Szövetséget. Érintkezést teremtettünk a kerületekkel s így megvetettük az alapját egy anyagi eszközök birtokában megindítani szándékolt nagyarányú szövetségi munkának. A talaj már elő van készítve. A pénzügyi bizottság a Luther-Szövetség számára kölcsön folyósítását javasolja. Ez az előfeltétele annak, hogy a központi irodát megszervezhessük. Csak így lesz lehetséges egységesen szerveznünk és indítanunk meg a harcot a hitetlenség és a hitközöny ellen, emelyeken kívül különösen a szekták és a néppárti gondolat ellen küzdünk. Azt izenem e helyről a római katholicizmusnak, hogy nem ellene, de igenis magunk mellett frontba állítjuk az egész lutheránus egyháztársadalmat. A lelkészek részéről erélyesebb támogatást kérünk. Sajtónk támogatását elsősorban. Sajtó nélkül nem boldogulhatunk. Az Evangélikusok Lapja megjelenését anyagi eszközök hiánya miatt kellett a nyáron át szüneteltetnünk. Pénzen kívül cikkeket, híreket is kérünk. Sok a panasz a lap ellen. Panasz helyett cikkeket és híreket várunk s akkor a panasz máris tárgytalanná lesz. Bizodalommal nézhetünk a jövőbe. Megmozdult az ev. ifjúság. Az Egyetemi Luther-Szövetség példás munkát végez. Vajha felbuzdulna az ő példájukon egész evang. egyháztársadalmunk. Akkor — jövőre nagy eredményekről tehetnénk jelentést! Ezzel kapcsolatban az egyet, főjegyző beterjeszti a Luther-Szövetségnek újabb hitel engedélyezése iránti kérelmét. Az egyet, közgyűlés a jelentést tudomásul veszi és az előző hitel alkalmával nyújtott biztosítékok mellett a Szövetségnek egy évre ötmillió korona hitelt engedélyez a jegybank által időnként megállapítandó kamatláb melletti kamatmegtérítéssel. . 23. (Sz.) A földbirtokreform kérdése tárgyában olvastatik a tiszai egyházkerület felterjesztése, hogy az 1848 : XX. t.-c.-ben lefektetett egyenlőség és viszonosság elvénél fogva az egyházi felsőbbfokú közigazgatási és egyéb szükségletek fedezhetése céljából — mely tekintetben híveink további egyházi adókkal nem sújthatok — az állam adjon közegyházunknak maradandó értéket képviselő javakat, ami legkönnyebben a földreform keretében valósítható meg. Hosszas, beható tárgyalás után, melyben egyrészt azon kívánság nyilvánult meg, hogy a protestáns egyházak ezen irányú javadalmazása külön törvényben biztosíttassék, másrészt azon aggály is kifejezésre jutott, hogy a földbirtokreform keretében egyházunk esetleg a tulajdon intézményével jöhet összeütközésbe és esetleg katholikus részről szemrehányás tétetnék, hogy volt katholikus javakból elégíttetett ki egyházunk jogos igénye, az egyetemes közgyűlés megállapítja, hogy az 1848: XX. törvényen alapuló ezen jogainak kielégítése kérdésében ev. egyházunk nem a róm. kath. egyházzal és nem egyénekkel szemben áll, hanem egyedül az állammal szemben. érvényesíti jogait és felkéri az elnökséget, hogy amennyiben a közös protestáns bizottság felterjesztésére a kormány részéről intézkedés nem történnék, tegyen újabb felterjesztést a kormányhoz, hogy az állam tulajdonába átment vagyonváltság-földekből a földbirtokreform keretében juttasson az egyet, egyháznak közigazgatási és egyéb szükségletei fedezése céljából megfelelő értékű földvagyont és azt részére törvényhozásilag biztosítsa. 24. (Sz.) Olvastatik a tiszai egyházkerületnek indítványa a báró Baldácsy-alapítvány ügyében, melyet az egyetemes közgyűlés az alapítvány igazgatóságához áttétetni rendel. 25. (Sz.) Olvastatik az ikladi egyházközség kérelme adózási kérdésben. Az egyet, közgyűlés az E. A. vonatkozó szakaszait az eddigi gyakorlattal ellentétesen nem akarván magyarázni, az egész kérvényt mérlegelés végett a zsinatelőkészítő bizottságnak kiadja.