Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1921. november 10

31 Folyószámlán kezelt vagyona 517,767 64 „ 106—10». a különféle számlák terhe 510,810-94 „ eredményszámla egyenlege tehát 6,956*70 K tesz ki. A kerület Pozsonyban kezelt egyéb vagyona, mint a Reischel-alapítvány, Csemez tanítóképző int., modori polgári leányiskola az 1918. évi egyet, közgyűlés 109. pontjában van kimutatva A számadások szabályszerűen vannak hitelesítve. A számvevőszék jóváhagyja. 6. Szeberényi Lajos, számvevőszéki tag, előterjeszti a dunántuli kerület számadásait. Az összesített számadás az év végén : bevétel 9.866,953 70 K kiadás 9.850,527-75 „ 16,425-95 K pénztári maradvánnyal záródik. A tőkeállomány állampapírokban, magánintézeti részvényekben, takarékbetétekben és magán­kötvényekben 1.843,936-58 K tesz ki, ami az előző évi állapothoz képest 22,954*55 K apadást jelent. A számadást a dunántúli egyházkerület 1921. évi szeptember 22-én tartott közgyűlése jóváhagyta. Számvevőszék a számadást jóváhagyja. 7. A számvevőszék javasolja az egyet, közgyűlésnek, utasítsa a tiszai egyházkerületet a száma­dásai sürgős beküldésére. 8. A Luther Otthon számadásainak felülvizsgálása az 1920. évi egyet. jkv. 84. pontja értelmében a Luther Otthon Bizottság hatáskörébe tartozik, miért is számvevőszék a Luther Otthon számadásait nevezett Bizottság elnökéhez utalja vissza. 9. Materny Lajos egyházi elnök hivatkozva arra, hogy nyugalomba vonult, többi tisztségéről is lemondott, bejelenti lemondását a jelen elnöki tisztségéről is. Számvevőszék őszinte sajnálkozással veszi tudomásul a lemondást. A számvevőszék élén eddig kifejtett önzetlen, fáradtságot nem ismerő működéséért őszinte elismerésének ad kifejezést. Köszönetét jegyzőkönyvben is megörökíti. A megüresedett egyházi elnöki tisztségre a számvevőszék Szeberényi Lajos (fóti) számvevőszéki tagot, a megüresedett tagságra pedig Dómján Elek tiszavidéki főesperest ajánlja. Az egyetemes közgyűlés a számvevőszék jelentését tudomásul veszi, felhívja a tiszai egyházkerületet, hogy számadásait pótlólag küldje be és megbízza a számvevőszék elnökségét, hogy azt vizsgálja felül. Materny Lajos egyházi elnököt nyugalomba vonulása alkalmából őszinte szeretettel üdvözli és számvevőszéki elnöki minőségében kifejtett önzetlen, fáradtságot nem ismerő működéséért elismerését és köszönetét fejezi ki. 107. (Sz.) Tárgyaltatik Kovácsi Kálmán rákospalotai lelkésznek a bányai egyházkerület 69. sz. határozata ellen beadott felebbezése, mellyel nehezményezi, hogy a közgyűlés a számadásokat jóváhagyta és a felmentvényt megadta, holott a számadásokban szereplő amerikai segélyről részletes elszámolás nem történt. Az egyetemes számvevőszék javaslata nyomán figyelemmel arra, hogy a kérdéses amerikai segélyösszeg nem kerületi vagyont, illetve jövedelmet képez, hanem csak átfutó tételként szerepel a számadásában és így tulajdonképen nem képezi a kerületi vagyonkezelés és számadás tárgyát, az egyetemes közgyűlés a felebbezést elutasítja. 108. (Sz.) Geduly Henrik püspök az egyetemes közgyűlés megtartásával összekötött óriási költségekre utalva, indítványt tesz, hogy a közgyűlés előkészítésével járó költségek lehetőség szerint korlátoztassanak és e célból a különféle rendű bizottságok lehetőleg egy általános előkészítő bizottságba volnának összevonandók, amelybe minden bizottság csak néhány tagot delegál; továbbá szükségesnek tartja, hogy a közgyűlés alkalmával szokásos társadalmi megnyilvánulások is a lehetőség szerint korlá­toztassanak, hogy az egész rendelkezésre álló idő a közgyűlési tárgyalásra kihasználható legyen. Az egyetemes közgyűlés ezen indítványt nagyon is megszívlelendőnek tartja és ilyen értelemben megteendő intézkedésekre az elnökséget felkéri. Egyben felhívja a közgyűlés az esperességeket és a kerületeket, hogy közgyűléseiket oly időben tartsák meg, hogy az egyet, gyűlés még október hó első felében legyen megtartható. 109. (Sz.) Dr. Mikler Károly felhívja az egyetemes közgyűlés figyelmét arra, hogy ez évi decem­ber hó 31-én háromszázéves fordulójához érkezünk a nikolsburgi békének, mely nagyjelentőségű törté­nelmi esemény az evangéliusok vallásszabadságáért és tanítási szabadságáért vívott százados küzdelmek­nek örökkön fénylő és irányító csillagaként kell, hogy ragyogjon időtlen időkig. Indítványozza, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvében kegyeletes emlékezésének adjon kifejezést. Az egyetemes közgyűlés mély megilletődéssel, bensőséges honfiúi kegyelettel áldoz Bethlen Gábor dicső emlékének, aki mint a protestantizmusnak lánglelkű bajnoka, a lelki­ismereti szabadságnak rettenthetlen hőse, mint korának legnagyobb magyar kulturpolitikusa, a nikolsburgi béke megkötésével fejedelmi koronát áldozott fel a magyarországi protestánsok szabadságának biztosításáért.

Next

/
Thumbnails
Contents