Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1920. december 9

3. közölje ki és a zsinatot alkalmas időre hívja egybe. Maga a békeszerződés folytán is szükséges lesz egyes intézkedések megtétele, e célból kérem az egyetemes ügyész javaslata értelmében az összes előforduló kérdések elintézésére egy teljhatalmú bizottság kiküldését. A keresztyén egyházak összműködése érdekében is megtettük a mi részünkről szükséges lépéseket és igyekeztünk a róm. kath. egyházzal karöltve a keresztyén eszmét és az evangéliumi szellemet a közéletbe átvinni, de sajnos, ezen munkánk eredményét nem látjuk. Fontosnak tartom még annak megemlítését, hogy dr. Raffay Sándor püspök erélyes fellépése folytán sikerült kieszközölni, hogy a nyilvános nemzeti ünnepélyeken a viszonosság értelmében a protestáns egyházak is szerephez jussanak. Ez először a nemzeti hadsereg bevonulásakor történt 1919. évi november 13-án és azóta ilyen nemzeti ünnepélyeken a róm. kath. egyház mellett a protestáns egyházak is szerepelnek. Áttérve immár a pénzügyi kérdésekre elsősorban az amerikai testvérekről kell megemlékeznem, akiknek az európai protestáns egyházak segélyezésére kiküldött bizottsága s különösen annak elnöke, Alfred John Morehead newyorki theol. tanár bőkezűségével sok áldást hozott egyházunkra és annak tagjaira: így először 1919 októberében 20.000 frankot = 228.000 koronát adott át dr. Raffay Sándor püspöknek szabad rendelkezésére gyorssegély-nyújtás céljaira azzal az utasítással, hogy ezen pénzből elsősorban állásukat vesztett lelkészeket, azután szűkölködő lelkészeket és segédlelkészeket, végre a menekülteket és szeretetház-intézményeket segélyezze. Később, f. évi április havában 1,113.000 korona segélyt adott: ezen összegnek hováfordítása tekintetében egyenes utasítást adott dr. Raffay Sándor püspöknek, többek közt a theol. tanárok díjazására, a theologusok eltartására, árva gyermekek szükségeinek fedezésére, adóssággal küzködő egyházak felsegélyezésére, otthontalan és elűzött tanárok segélyezésére. Végül folyó év őszén 28.000 dollár pénzt és 5000 dollár értékű anyagot bocsátott rendelkezésre, amelynek felosztása tekintetében a püspökök bevonásával Morehead maga, Larsen a világszövetség titkárával együtt intézkedtek. Ezen adományból sok egyházunk élvezett segélyt és mindezek nevében azt hiszem kötelessége a mélyen tisztelt egyetemes közgyűlésnek az amerikai testvéreknek ezért hálás köszönetünket jegyzőkönyvileg is kifejezésre juttatni. Ugyancsak a detroiti lelkész is az amerikai magyarok körében eszközölt gyűjtésből 100.000 koronát juttatott dr. Raffay Sándor püspök kezéhez, elsősorban a sok gyermekes családok támogatására; ezen segély felosztása tekintetében a f. évi junius 9-én tartott pénzügyi bizottság a püspököket arra kérte fel, hogy elsősorban oly lelkészek és tanítók gyermekei támogatására legyenek figyelemmel, akik különben akadályozva volnának tanulmányaik folytatásában. Morehead newyorki egyetemi tanár ittlétekor azon óhajának is adott kifejezést, hogy a magyar evang. egyház és az amerikai evang. egyház között kapcsolat létesíttessék, amely tekintetben bizonyos megállapodásokat létesítettünk, amelyhez az egyetemes közgyűlés hozzájárulását kérjük. Jelentem továbbá, hogy az államsegélyt erős megszorítással kaptuk meg, amennyiben a vallás- és közoktatási kormány azt csak oly százalékban utalványozta a folyó év első felére, amily arányban áll a mostani állítólagos evang. lakosság számaránya a háború előtt volt lélekszámhoz. Felterjesztéseink folytán a Il-ik félévre ugyan sikerült a segélyösszeget némileg felemeltetni, de azon indokolásunkat, hogy a közigazgatási szükséglet a megcsonkítás folytán nem változott, méltánylásra nem talált és bár a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a Il-ik félévre a segélyt felemelte, azt bizonyos határozott utasításokkal tette, amelyeket a költségvetés összeállításánál figyelembe vettem. Megjegyezni kívánom még, hogy a nyugdíjintézet könyveinek áthozatala iránt már 1919 január havában intézkedtünk, de intézkedésünket már nem tudtuk Gyürky nyugdíjintézeti ügyvivővel közölni, úgy hogy csak a folyó nyár folyamán tudott Gyürky Pál ügyvivő Budapestre lejönni és a nyugdíjintézet állapotáról jelentést tenni és bár a könyvek hiánytalanul az ő birtokában vannak, mégis az ügyvitel szempontjából felette hátrányos ezen állapot, úgy hogy hosszú ideig a könyvek nélkül lettek a nyugdíjak folyósítva és Kaczián János főesperes volt szives ezen fáradságos munkát magára vállalni. Tisztelettel bejelentem még, hogy a nyugdíjasok segélyezésére adott összeget 1919. évben kiosztottuk és az 1920. évi pénzügyi kezelést annyira, amennyire az 1919. évi költségvetés alapján eszközöltük, de figyelembe vettük a csekélyebb állami javadalmazást. A költségvetéstől eltérőleg kellett segélyösszegeket kiadni egyes menekült tanárok részére; főleg a Selmecbányái lyceum és tanítóképző onnan elüldözött tanárai részére utaltuk ki a törzsfizetésüknek megfelelő összegeket, természetesen az illető fenntartó testületek terhére, utólagos elszámolás mellett. A Róth—Teleki-ösztöndíjakat kiosztottuk; a Hunfalvy-ösztöndíjat még eddigelé a bizottság nem osztotta ki, miután ezidőszerintmég a 2000.— koronára összesített stipen7 dium sem nyújt biztosítékot theologusainknak, hogy külföldön tanulmányaikat folytathassák.