Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1916. november 8

71 Hasonló methodikai és didaktikai kérdések szükség esetében más tanácskozások napirendjére is kitűzhetők. E tanácskozások jegyzőkönyveibe az egyes érdemleges felszólalások lényege kivonatosan fölveendő. 172. §. Az igazgatónak főként arra legyen gondja, hogy a tanári testületben a methodikai és didaktikai kérdések iránt való érdeklődést állandóan ébren tartsa. Ezeken az értekezleteken gondoskodik arról, hogy a szakok szerint megoszló oktatás szükséges egyöntetűsége és összefüggése biztosíttassék. Ez okból közvetlen tapasztalatait — a mennyiben általános elvekre, nem pedig egyéni sajátságokra vonatkoznak — nemcsak az illető tanároknak egyenkint, hanem az egész testületnek tudomására hozza. így annak megállapítása után, hogy a kitűzött anyag kellően elvégeztetett-e, vegyen magának az igazgató alkalmat arra, hogy a látogatásai alatt szerzett legfontosabb tapasztalatokat az egyének megnevezése nélkül, az egész intézet összes működésének keretében mutassa be, szabad folyást engedve a barátságos megbeszélésnek és az elvi kérdések gyümölcsöző megvitatásának. Ily gyakorlat mellett (főként, ha e megbeszélések felölelik az egyes szakok részletes módszerét is) idővel a tanítóeljárásnak a helyi viszonyokhoz alkalmazott becses tradicziója fog kifejlődhetni, mely lehetővé teendi, hogy az osztályonkint több tanár közt megoszló tanításban egyöntetűség és összefüggés létesüljön. 173. §. A tanári értekezletek hatáskörébe általában a következő ügyek tartoznak : a) elkészíti az intézet részletes (helyi) tanmenetét ; a házi rendszabályokat, melyek a fenntartó hatóság jóváhagyása után lépnek életbe; b) a részletes (normál- és helyi) tanmenethez képest hónapról hónapra megállapítja a tanítás rendjét, tekintettel az írásbeli dolgozatokra, a házi tanulnivalókra és a tanulmányi kirándulásokra, következetesen ügyelvén arra, hogy a növendékek egy-egy nap ne legyenek különösen megterhelve; c) javaslatot készít a használandó iskola- és segédkönyvek, tanszerek tárgyában ; d) javaslatokat tesz a tanári és ifjúsági könyvtár, az iskolai szertárak és felszerelés gyarapítása és kiegészítése ügyében ; e) számonveszi, ellenőrzi egyénenkint és osztályonkint a növendékek tanulmányi és fegyelmi állapotát, a növendékek mulasztásait — a 30-nál több órát mulasztó növendék névleges felemlítésével —, határoz a szükséges figyelmeztetésekről; megállapítja a tanulmányi naplóba vezetendő érdemjegyeket és észrevételeket; dönt az iskolai év tanulmányi és fegyelmi eredménye felett s meghatározza a vizsgálatokra való bocsátást ; /) a növendékeknek eléje tartozó fegyelmi ügyeiben határoz, illetőleg javaslatot tesz ; g) javaslatot tesz a növendékek felvételére és segélyezésére nézve, kijelöli a jutalomra és más kitüntetésre méltó növendékeket; h) tudomásul veszi a felsőbb tanügyi hatóságnak az intézethez küldött rendeleteit s végrehajtásukhoz a maga hatásköre szerint hozzájárul; i) az intézeti egyesületek alapszabályait megállapítja s azokat az igazgató útján jóváhagyás czéljából illetékes helyre felterjeszti; j) tárgyalja az intézeti költségvetésnek a tanítás szükségletei fedezésére vonatkozó részét. 174. §. A rendes tanári értekezletek a következő napirend szerint tartatnak meg: a) az igazgató előterjesztése az előző értekezleten hozott határozatok végrehajtásáról ; b) az igazgató előterjesztései a felsőbb hatósági rendeletekről és az intézeti folyó ügyekről ; c) jelentés a gyakorló-iskola és az ismétlő-iskola tanulmányi és fegyelmi állapotáról, az ifjúsági egyesület s az intézeti más egyesületek működéséről ; d) az osztályfőnökök jelentései osztályaik tanulmányi és fegyelmi állapotáról ; a lefolyt hónapról a tanulmányi napló összeállítása; e) a következő hónap tanulmányi rendjének megvitatása és megállapítása ; a felmerülő kérdések s a kölcsönös hospitálások módszeres megbeszélése; /) a gyakorlati kiképzés rendje, módja, tárgyai ; g) a könyvtár és a szertárak gyarapítására vonatkozó javaslatok; h) fegyelmi ügyek, segélyezés; i) indítványok. Az elősoroltakon kívül helyet foglalnak a napirenden a tanári értekezlet hatáskörébe tartozó, ama többnyire időhöz kötött ügyek, a melyek e Rendtartásban foglaltatnak. 175. §. A tanári értekezleten az igazgató vagy akadályoztatása esetén rendszerint a rangban legidősebb rendes tanár elnököl és ügyel arra, hogy az értekezlet mindvégig tárgyilagos és az ügyhöz méltó színvonalú legyen s teljes szabadságot enged a tárgyilagos nézetek nyilvánulásának, de azokat, a kik a komoly tárgyalások e legfőbb követelménye ellen netán vétenének, figyelmezteti eljárásuk helytelen voltára; ismételt figyelmeztetések sikertelensége esetében tőlük a szót elnöki jogánál fogva meg is vonhatja, esetleg az értekezletet felfüggesztheti, sőt fel is oszlathatja; ily esetekben az iskolai hatóságnak haladéktalanul jelentést tesz.