Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1916. november 8

61 adósságcsinálást, a tilalmazott időben és helyeken való dohányzást, az alkohol élvezését, a kártyázást és más szerencsejátékot. g) Kávéházak, vendéglők, korcsmák és erkölcsrontó helyek látogatását. h) Utakon, utczákon és tereken való csoportosulást, zajongást, rendetlenkedést s bárminemű tüntetésben való részvételt. i) Általában mindazt, a mi a polgári törvényekbe vagy hatósági rendelkezésekbe ütközik. 70. §. A ki a fegyelmi szabályok rendelkezései ellen vét, büntetés alá esik. A büntetések és fokozataik a következők: a) a tanár figyelmeztetése a növendék hibája vagy vétsége következményeinek megvilágításával négyszemközt, majd az osztály előtt; b) az osztályfőnök intése és feddése négyszemközt, majd az osztály előtt; c) az igazgató feddése és dorgálása négyszemközt, majd az osztály előtt s a kimenő megvonása; d) az igazgató, a tanári testület meghallgatásával a szülőknek vagy helyettesüknek tanácsolhatja a növendéknek az intézetből való csendes eltávolítását vagy javaslatba hozhatja másik intézetbe való lépését; e) a tanári értekezlet elé idézés, a püspöktől nyert felhatalmazás alapján a kedvezmény ideiglenes felfüggesztésével, végleges megvonásával, az intézetből való kizárással. (A kizárt növendék azonban miniszteri engedélylyel, mint magánúton előkészülő tanuló, vizsgálatokra bocsátható ; ha kizárására nem valami bűntény vagy becstelenség adott okot.) /) Oly esetekben, midőn félreismerhetetlen az erkölcsi romlottság, melynek orvoslására az intézet eszközei általában elégtelenek, a tanári értekezlet a növendéknek az ország összes tanítóképző-intézeteiből való kitiltását javasolhatja, a püspök útján, a m. kir. vallásés közoktatásügyi miniszternek. 71. §. Fegyelmi esetek elintézésében a tanári testület és annak minden egyes tagja köteles állandóan szem előtt tartani a növendék korát, egyéniségét, a tanítóképzőintézet nevelő feladatát. A büntető hatalmat mindig ennek megfelelően, kellő óvatossággal, mérséklettel kell gyakorolni és sohasem szabad szem elől téveszteni, hogy a büntetésnek nem megtorlás, hanem javítás a czélja. 72. §. A büntetéseknél, az előző § szemmeltartásával, általában szabály, hogy valamely büntetési fokozat rendszerint az összes, megelőző fokozatok után alkalmazható. Súlyosabb esetekben a megelőző fokozatok mellőzhetők. 73. §. A 70. § e), f) pontjaiban felsorolt fegyelmi büntetésekről az igazgató a szülőket vagy helyettesüket írásban hivatalosan értesíti. 74. §. Ha fegyelmi esetből kifolyólag a tanári testület a növendék segélyének vagy más kedvezményének felfüggesztését vagy végleges elvonását javasolja, az erre vonatkozó megokolt határozat külön jegyzőkönyvi kivonattal, jelentés kíséretében, az illetékes püspökhöz jóváhagyás végett felterjesztendő (Lásd 62. §.). 75. §. Ha a tanári értekezlet valamelyik tanulónak kizárását vagy kitiltását határozza el, az eljárásról részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, a kizárásra vagy kitiltásra vonatkozó tanúvallomásoknak és egyéb bizonyítékoknak, továbbá annak feltüntetésével, hogy a kellően megokolt határozat egyhangúlag vagy milyen szótöbbséggel hozatott. A fegyelmi eljárás befejezése után az igazgató az összes ügyiratokat a tanuló utolsó évi bizonyítványával vagy félévi értesítőjével együtt a kizárásra feljogosított bizottság (iskolatanács) elé terjeszti. A kizárási vagy kitiltási határozat csak ezen bizottság megerősítése után hirdethető ki és hajtható végre. Hogy a kizárt vagy kitiltott tanuló a tanári értekezlet határozatának jóváhagyásáig az intézetben megtűrhető-e, aziránt a tanári kar meghallgatásával az igazgató intézkedik. 76. §. A kizárás vagy kitiltás tényét és okát a tanuló legutolsó évi bizonyítványára az igazgató rávezeti. 77. §. A kizárt tanuló abba az intézetbe, a melyből kizárták, rendes tanulóul többé fel nem vehető. A csendesen eltávolított tanulónak újabbi felvétele vagy más intézetből kizárt tanulónak felvétele tekintetében a tanárkar javaslatára a püspök határoz. A) Gyakorló-népiskola. a) Mindennapi iskola. 78. §. A tanítóképző-intézeti növendékeknek a tanítói gyakorlatba való bevezetésére szolgál a mindennapi hatosztályú osztatlan vagy két csoportra osztott elemi népiskola, a háromosztályú általános vagy gazdasági ismétlöiskola és az ifjúsági egyesület, a melyekben a tanítás nyelve minden tantárgyra vonatkozólag a magyar. 79. §. A mindennapi elemi gyakorlóiskolát úgy kell berendezni, hogy az a tanítói gyakorlat czéljaihoz képest szükség szerint ha osztatlan, akkor osztott, ha pedig osztott, úgy osztatlan iskolává átalakítható legyen, hogy a tanítóképző-intézet növendékei úgy az osztott, mint az osztatlan hatosztályú elemi népiskola vezetésében jártasságra tegyenek szert,