Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1916. november 8

59 40. §. A tanulók kötelesek a tanítási órákon pontosan megjelenni s teendőiket a tanulás körében a megszabott rend szerint teljesíteni, ruházatuk tiszta és rendes legyen. 41. §. Egyes tanítási órákról való elmaradásra az illetékes tanárok; több óráról vagy egy napról az osztályfőnök; több, de legfeljebb 8 napról pedig az igazgató adhat engedélyt. 42. §. Két napnál hosszabb mulasztás okát még a mulasztás ideje alatt köteles a tanuló, szülei vagy helyettesei (szállásadók) az osztályfőnöknél vagy igazgatónál bejelenteni és utólagosan igazolni. A mulasztást a szülő vagy helyettese, bennlakó tanulónál a felügyelő-tanár, illetve az intézeti orvos igazolja. 43. §. Ragályos betegségbe esett tanulót lakótársaitól azonnal el kell különíteni. A beteg tanuló és lakótársai csak akkor látogathatják a tanítást, ha a hatósági vagy az intézeti orvos azt megengedi. 44. §. A tanulók a szorgalmi idő alatt a várost csak az igazgató engedélyével hagyhatják el. Az erre szóló engedélyt a tanuló az osztályfőnöknek bejelenteni köteles. 45. §. Az ifjúság valláserkölcsi és hazafias érzületének ápolása, az iskola jó szellemének megőrzése a tanári karnak hivatása. 46. §. Iskolai ünnepet és tanulmányi kirándulást lehetőleg akkép kell rendezni, hogy a tanítás megszabott rendjét ne zavarják. Három napnál hosszabb időre terjedő kirándulást a püspöknek be kell jelenteni. 47. §. Az igazgató engedélye nélkül a növendékek sem az intézetben, sem azon kívül semmiféle gyűlést nem tarthatnak ; nem intézeti egyesületnek vagy társulatnak tagjai nem lehetnek. Színielőadások, hangversenyek, felolvasások, nyilvános tánczmulatságok stb. látogatása esetről-esetre csak igazgatói engedélylyel történhetik. 48. §. Ha valamelyik növendék magántanításra kíván vállalkozni, vagy ha magát bármily irányban az intézeten kívül képezni óhajtja, erre a tanári testület meghallgatásával az igazgató ad engedélyt. 49. §. Az intézet növendékei a nagy szünidőben is az intézet rendjének kötelékébe tartoznak. A befejező képesítő vizsgálatra jelentkező rendes növendékek a maguk vizsgálatának befejeztéig szintén az intézet rendjének kötelékébe tartoznak. 50. §. A beírt növendék megelőző évi bizonyítványa, a míg az intézetet el nem hagyja, letétképen az intézeti irattárban marad. 51. §. A tanítóképző-intézet elhagyása évközben: a) önként, b) betegség miatt, c) fegyelmi úton történhetik. Az első két esetben szükséges a szülői beleegyezés, a harmadik esetben az igazgató a szülőket vagy helyettesüket azonnal értesíti. Az eltávozás tényét, idejét és okát a tanuló mult évi bizonyítványára, esetleg értesítőjére is rá kell vezetni. e) Internátus, künnlakás. 52. §. Minden tanítóképző-intézet mellé internátus állítandó. 53. §. Az internátusban nyernek elhelyezést a tanítóképző-intézetnek nem helybeli ev. vallású növendékei, a kiknek mindenike az internátusban való bennlakásra kötelezhető. Bennlakóul a tanárkar javaslatára a tanítóképző-intézet más vallású növendékei is felvehetők. 54. §. A tanulóknak az internátusban megkövetelt alkalmazkodását és életrendjét a tanárkartól szövegezett és a fenntartó hatóságtól jóváhagyott szabályzat és házirend írják elő, a melyeket meg kell magyarázni és észrevehető helyen ki kell függeszteni. A szabályzat és házirend a künnlakó növendékekre is kötelező. 55. §. Az internátus és a künnlakások életrendjének szabályozásában különös gondot kell fordítani a rendre és fegyelmezettségre s arra, hogy a közös lakásokon a növendékek egyéni szabad fejlődéséhez megkívántató jó szellem fejlődjék ki. Az internátus és externátus feladata pedig nemcsak az, hogy a növendékeknek lehetővé tegye az anyagi gondoktól ment tanulást, hanem, hogy az intézeti tanítást kiegészítve, az ifjúságot nevelje és jövendő hivatására ez úton is előkészítse. A vezetésnek eg}^ébként minden vonalon leglőbb gondja, hogy a családi kör hiányát a lehetőség szerint pótolni igyekezzék s az ifjúság lelkében a vallásosságot, az erkölcsösséget, a nemzeti szellemet, a nemes eszmények kultuszát, a hivatásszeretetet s a kartársi együttérzést, a polgári erényeket (kötelességérzet, munkaszeretet, takarékosság) meggyökereztesse, ápolja és megerősítse. Az arra hivatottak nevelő munkájában fontos szerepe van a tekintélynek, még fontosabb a szeretetnek és a jóakaró méltányosságnak, a melyre a serdülő kor tévedései és hibái számot tarthatnak. f) Köztartás. 56. §. Minden tanítóképző-intézet mellé lehetőleg köztartást (convictus, alumneum) kell szervezni. 57. §. A köztartásban résztvehetnek a bennlakó tanulókon kívül a künnlakók is. 8*