Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1915. november 10
20 82. hogy szerényebb javadalmazású és Németországban még nem járt lelkészeink is meglátogathassák a reformáczió történetében emlékezetes helyeket, e czélból juttasson mindenik kerületnek évenként bizonyos összeget, legalább 250—250 koronát arra a czélra, hogy a kerületek maguk részéről is gyarapítván az összeget, időről időre a tanügygyei és az ifjúság vallásos nevelésével foglalkozó lelkészek, tanárok és tanítók közül egyet, vagy egyszerre többet is tanulmányútra küldhessenek azzal a kötelezettséggel, hogy útjuk tapasztalatairól alkalmas formában beszámolni tartozzanak. Az egyetemes gyűlés a javaslatot a pénzügyi bizottsághoz teszi át. 79. (R.) A bányai kerület az iránt keresi meg az egyetemes gyűlést, hogy intézzen felterjesztést a kormányhoz a kigyósi gróf Wenkheim uradalmi róm. kath. iskola sérelmes eljárása ellen, mely az evang. tanulók vallásoktatását akadályozza ; továbbá kérje a kormánytól a népiskolai hitoktatók tiszteletdíjának méltányos felemelését. A tanügyi bizottság véleményes javaslatának megfelelően a kigyósi sérelemre vonatkozó intézkedést az egyetemes gyűlés a közös protestáns bizottságnál megsürgeti, a hitoktatók díjának felemelésére azonban az időt nem tartja alkalmasnak. 80. (R.) A tiszai egyházkerület idei közgyűlésén megerősítette és az E. a. 193. §-a értelmében jóváhagyás végett az egyetemes gyűléshez felterjesztette a csetneki kúntaplonai és oláhpataki egyházközségeknek iskoláik államosítása tárgyában kötött szerződéseit. A tanügyi bizottság mindhárom szerződést jóváhagyásra ajánlja. Ugyancsak a f-iszai kerület felterjesztette a gömörpanyiti iskola államosításának iratait. Ezekből az tűni k ki, hogy érvényes szerződés még nincs, csupán a tervezet pontozatai vannak megállapítva, s a fokozatos egyházi hatóságok által helybenhagyva. Mint hogy e pontozatok az egyház érdekeit kellőképen megóvják, a bizottság az engedély megadását javasolja arra, hogy az egyházközség a szerződést az állammal megköthesse. A tanügyi bizottság különben mély sajnálattal látja, hogy az evang. iskolák száma az államosítás révén egyre csökken, s nem bír szabadulni attól a gondolattól, hogy talán nem mindig a szükség kényszerítő ereje szorítja az egyházakat erre az útra. Feltűnőnek találja azt is, hogy az államosítási tárgyalás megindítása után 6—7 év múlva jut a kerület abba a helyzetbe, hogy a szerződést megerősítse és az egyházegyetem, hogy jóváhagyja; még feltűnőbb az, hogy a mint a gömörpanyiti eset mutatja, megtörténhetik az is, hogy alsóbbfokú egyházi fórumok államosítási szerződést kötnek és effektuálják is a kerület tudta nélkül. Ezeknek hatása alatt a tanügyi bizottság azt javasolja, hívja fel az egyetemes gyűlés az egyházak és esperességek figyelmét az 1910. évi jegyzőkönyv 94. pontjának ama határozatára, hogy iskolát államosítani -csak az egyházkerület engedélyével lehet, valamint arra is, hogy kényszerítő szükség nélkül ne államosítsanak, ha pedig kényszerítő szükség áll fenn, alapos megokolással előzetesen kérjék a kerülettől az engedélyt arra, hogy az államosítás tárgyalását megindíthassák. A közgyűlés a csetneki, kúntaplonai, oláhpataki evang. iskolák államosítása iránt kötött szerződéseket jóváhágyja, a gömörpanyiti ev. egyházközségnek az iskola államosítására vonatkozó szerződés megkötésére az engedélyt megadja, s utasítja a püspököket, hogy a tanügyi bizottság által e pontban hangsúlyozott törvényes kívánalmaknak szerezzenek érvényt. 81. (R.) A tiszai kerület aziránt keresi meg az egyetemes gyűlést, intézzen felterjesztést a kormányhoz, hogy a beruházási államsegély után a nyugdíjintézetbe fizetendő 3°/ 0-ot azoknak az evang. iskoláknak, a melyek az 1914. év végéig hátralékban vannak, engedje el, s a mennyiben ez nem volna lehetséges, törlesztését újabb, megfelelő államsegély engedélyezésével tegye lehetővé. A kerület ebben az ügyben csatlakozásra hívta fel a többi három kerületet is, minek folytán az eperjesi gimnáziumon kívül, mely 58,215 koronával van hátralékban, a bányai kerületből a szarvasi főgimnázium is bejelentette 53,122 korona hátralék elengedése iránt való kérelmét. Hogy ezeken kívül van-e még több hátralékban levő iskola, arról a tanügyi bizottságnak értesülése nincs. A tanügyi bizottság felterjesztést javasol a kormányhoz valamennyi ily természetű hátralék elengedése vagy újabb államsegély utalványozása iránt. Az egyetemes gyűlés teljes egészében elfogadván a bizottság javaslatát, felterjesztést intéz a kormányhoz a beruházási államsegély után fizetendő 3°/ 0-ból származó középiskolai hátralékok elengedése, illetve ezek fedezésére újabb államsegély engedélyezése iránt. 82. (R.) A debreczeni egyház 1914. évi június 25-iki felterjesztésében megkereste a tiszai kerületet, hogy mivel Debreczen városában a 12 'különböző középfokú iskolába járó 110 növendék vallástanítását a lelkész és káplánja tovább nem végezheti, 1914—15-re
