Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1915. november 10

11 s) a lelkészsegélyezési alap bizottság tagjaivá: dr. Zsigmondy Jenő és 32—35. Scholtz Gusztáv elnöklete alatt Raffay Sándor és Gyürky Pál (ezenkívül tagjai: az egy. pénztáros, ügyész és főjegyző). 38. (Gy.) Raffay Sándor bejelenti, hogy a Magyarhoni Evangélikus Lelkészek Egyesülete 1915. november hó 10-én megtartotta alakuló rendes közgyűlését és abban tisztikarát és választmányát a következőkép választotta meg : elnök Raffay Sándor, alelnökök Madár Mátyás és Paulik János, titkár Noszkó István, főjegyző Bándy Endre, pénztárnok Vitális Gyula, ellenőr Sztehlo Gerő, aljegyzők Rátz Vilmos és Duszik Lajos. Választmányi tagok a bányai kerületből : Blatniczky Pál, Róth Béla, Bohus Károly. A dunáninneni kerületből: Biszkup Béla. Pröhle Henrik, dr. Halmi Béla. A dunántúli kerületből: Isó Vincze Kapi Béla, Farkas Elemér. A tiszai kerületből : Banczik Samu, Holkó Mihály, Révész János. Az egyetemes közgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. 34. (Sz.) Tárgyaltatik dr. Vanovics Jánosnak, mint a túróczszentmártoni ág. h. ev. egyházközség és a túróczi egyházmegye felügyelőjének a Kunay-féle alapítványra vonatkozólag a bányakerületi közgyűlés 1915. évi szeptember 30-án 21. jegyzőkönyvi pont alatt hozott határozata ellen beadott felebbezése. Az egyetemes közgyűlés a felebbezést abban a részében, hogy a kerületi gyűlés nem volt jogosítva az egyházmegyei határozatot felebbezés hiányában megváltoztatni és nem volt jogosítva a hozzá csupán felterjesztés végett felküldött alapítólevelet érdemben felülbírálni és annak módosítását elrendelni, elutasítja, mert úgy az E. A 124. §-a, valamint az alapítványi szabályrendelet 41. §-a értelmében az egyházkerületi elnökség és különösen a püspök joga és kötelessége arra ügyelni, hogy az alapítványok kártól és veszélytől megóvassanak és a püspökök kötelesek arról gondoskodni, hogy az alapítványi szabályrendeletben előírt rendelkezések végrehajtassanak. Ezen jog és kötelesség folyamánya az, hogy az egyházkerületi elnökség úgy a már létező, valamint a létesítendő alapítványoknál hivatalból jogosult és köteles ily esetekben eljárni, tekintet nélkül arra, hogy az alapítólevél tartalma és elfogadása ellen adatott-e be felebbezés vagy nem. Nem szenvedhet kétséget, hogy az egyházkerületi elnökség ezen jogkörében az egyházkerületi közgyűlés is eljárhat, mert a közgyűlést az elnökség hatalmánál kisebb hatalom nem illetheti meg. Érdemben helyt ad az egyetemes gyűlés a felebbezésnek annyiban, hogy a felebbezőt az alapítólevél két magyar nyelven fogalmazott eredetijének bemutatására nem kötelezi, mert az egyházi szabályok azt a rendelkezést, hogy az alapítólevélnek magyar' nyelven kell kiállítva lenni, elő nem írják és hogy annak megjelölését, hogy az alapítólevélben a tőkének lefizetése mint már megtörtént tény említtessék, nem kívánja, mert az alapítványi összeg bírói letétben lévén elhelyezve, annak befizetése már biztosítva van. Egyebekben a bányakerületi közgyűlés határozatát helybenhagyja, azzal a módosítással, hogy az alapítványi tőke csak addig maradhat elhelyezve takarékpénztári betétben, a míg az az E. A. 231. §-ában megjelölt más módon véglegesen el nem helyezhető, megváltoztatandó tehát az alapítólevélnek az az intézkedése, hogy az egyházi közgyűlés évről évről határozza meg, hogy az alapítványi tőke melyik pénzintézetnél lesz elhelyezendő. Az alapítólevélben kifejezendő az is, hogy a tőkésítendő kamatok felszaporodásukhoz képest ugyanazon a módon lesznek elhelyezendők, mint az eredeti tőkeösszeg. A mi az alapítólevélnek az államkormányhoz való felterjesztését illeti, az egyetemes egyház fenntartja azt az elvi álláspontját, hogy egyházi alapítvány létesítéséhez kormányhatósági jóváhagyás nem szükséges, tekintettel azonban arra, hogy az államkormány ellenkező álláspontjából engedni nem akar, az 1910. évi közgyűlési jegyzőkönyv 39. pontjában foglalt határozatnak megfelelőleg megengedi, hogy a túróczszentmártoni ev. egyházközség a Kunay-féle alapítványról szóló alapítólevelet a fentiekhez képest eszközlendő kiigazítás után, a mennyiben a hagyományozott összeget a nélkül az örökösöktől nem kaphatná meg, jóváhagyás végett óvástétel mellett a m. kir. államkormányhoz terjessze fel. 35. (Sz.) A mult évi jegyzőkönyv 19. pontja kapcsán olvastatik az erdőtarcsai hitoktatási sérelem ügyében intézett felterjesztésre a v. és k. minisztertől érkezett 189,997/913. sz. leirat, mely szerint nem talált törvényes alapot arra, hogy Erdőtarcsa községet kötelezhette volna, hogy bár a község hozzájárulásával fenntartott, de róm. kath. jellegű erdőtarcsai elemi iskolába járó evan. gyermekek hitoktatására megfelelő helyiség rendelkezésre bocsátásáról gondoskodjék, míg a váczi róm. kath. püspöknél tett közbenjárása sikertelen maradt, úgy hogy az 1868:38. t.-cz. 45. §-ának 2-ik bekezdése értelmében az evangélikus egyháznak kell gondoskodnia a hitoktatás ellátására szükséges helyiségről. ' 2*