Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1913. október 15

Javaslat a lelkészi korpótléknak a nyugdíjigénybe való beszámításáról. Az 1913. évi egyetemes közgyűlés tárgyalván a dunántúli egyházkerületnek felterjesztését, a lelkészi korpótléknak a nyugdíjigénybe való beszámítása iránt, jegyzőkönyvének 77. pontjában így határozott: „Az egyetemes közgyűlés utasítja a nyugdíj intézeti bizottságot, hogy a korpótléknak a nyugdíjba való beszámítására nézve a jövő évi közgyűlés elé, a nyugdíj intézeti szabályrendelet módosítását is felölelő javaslatot terjeszszen". E határozat alapján az egyetemes nyugdíjintézeti bizottságtól nyert megbízás indít a jelen javaslat kidolgozására. I. Az 1913. évi XXXVIII. t.-cz. által rendszeresített lelkészi korpótlékról. A korpótlék mennyiségét s esedékességét az idézett törvény 4. §-a így szabja meg: „A korpótlékok együttvéve a fentiek szerint beszámítható szolgálat alapján 5 év után évi 400 koronában, 10 év után évi 800 koronában, 15 év után évi 1000 koronában, 20 év után évi 1200 koronában és 25 év után évi 1400 koronában állapíttattak meg, még pedig oly módon, hogy az a lelkész, a kinek a jövedelme évi 1600 koronát meghalad, korpótlék czímén mindenkor csakis oly összegre tarthat igényt, a mennyi a korpótlékkal egyiilt őt megillető évi összjövedelemből hiányzik"'. Ha ez utóbbi megszorító korlátozást egybevetjük a törvény 2. §-ának ezen határozmánvával : „A korpótlékra vonatkozó igény azonban így is csak annyiban áll fenn, ha és a mennyiben a lelkész jövedelme évi 3000 koronát meg nem halad" : — ebből következtetésképen azt kell megállapítanunk, hogy azoknak a lelkészeknek, a kiknek fizetése 3000 koronán felül van, a törvény egyáltalában nem ad korpótlékul semmit sem; azoknak a lelkészeknek pedig, a kiknek fizetése 3000 koronánál kevesebb, a törvény csak annyit juttat korpótlékképen, a mennyi fizetésükhöz hiányzik, hogy ez a korpótlékkal együtt 3000 koronát tegyen. P. o. a kinek fizetése 2000 K, az megkapja az első, második és a harmadik korpótlékot, de a negyediket és az ötödiket már nem. Vagy a kinek fizetése 2400 K, az a lelkész megkapja az első korpótlékot egészen, de a másodiknak már csak a felét, a többiből pedig semmit sem. Sőt még tovább megyen a törvény a megszorító korlátozásban, midőn az 5. § ezt határozza: „A jelen törvény alapján járó korpótlék az 1898. évi XIV. és az 1909. évi XIII. évi törvényczikkekbeit engedélyezett jövedelem kiegészítésének összegével egyiilt nem leliet nagyobb, mint a háromszorosa annak a tiszta jövedelemnek, mely az idézett törvények szempontjából a lelkész bevallása alapján meg állapíttatott". 2